Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

AZ ÉPÍTMÉNYEK LEÍRÁSA - Kide

Az udvar északi oldalán, a telekhatáron áll a lakóház, utcai homlokzata előtt kis előkerttel. A ház mögött, attól kissé távolabb, ólak sorakoznak. Az udvar hátsó részét lezárja a házra merőlegesen épült istállós csűr, melynek csűrrészét lebontották. A kapu másik oldalán, a kerítés mellett szín található. A déli telekhatár mentén sorakoznak a kazlak, s itt van a tyúkól is. A telek oldalhatárai sövénnyel kerteltek, az udvar folytatásában veteményeskert és gyümölcsös húzódik a patakig. A háromosztatú kőház a telek belseje felé erősen lejtő terepre épült. Hátsó helyisége alatt a hátsó homlokzat felől fedett pincegádoron át megközelíthető, bolthajtásos pincéje van. A taposott szalmával fedett meredek tető az utcai fronton lekontyolt, a hátsó homlokzaton csonkakontyos. A csonkakonty alatti tapasztott sövény oromfal (tapaszos fal) közepén padlásajtó vezet a hiúba. Az egymástól egy ölnyire elhelyezkedő szarufák a koszorúgerenda fölött vannak a födémgerendákba csapolva, s egyik oldalról ferde kötések (széltartók) kapcsolják össze őket a koszorúgerendával. A szarufapárokat gömbfa kakasülők kötik össze. A szélső szarufapároknál egy felső kakasülő is található, ehhez van faszöggel hozzáerősítve a tetőt a csúcsnál áttörő nyárs, amelyhez a vert fedést rögzítő husángokat, pozmákat erősítették. A pitvar előtti faoszlopos lopott tornácra kőből rakott lépcsőfokok vezetnek az udvarról. A pitvar udvari fala tapasztott sövényfal, a tornác födémé is fonott. A pitvar hátsó része fölé koporsófedél alakú, fonott, tapasztott cserény borul, amely a hátsó falon, a közfalakon és a konyhai mestergerendán nyugszik. A pitvar előtere nagyobb fatörzsből hasogatott husángokkal, labdákkal padolt, kivéve a hátsó szoba felé eső gerendaközt, ahol a hiufeljárat nyílik. Mindkét szoba földpadozatú, deszkafödémes. Az első szoba födémgerendái a padlástérben elhelyezett mestergerendához vannak hozzáfogatva. A padlástérben a födém pelyvás, sárga vályoggal van tapasztva. A pitvarnak az első szobával határos hátsó sarkában helyezkedik el a hasáb alakú sütőkemence, melyet alacsonyabb padka vesz körül. A hátsó fal mentén rakott sparhelt csatlakozik hozzá, melynek füstjét vakon végződő kályhacső vezeti a cserény alá. Az első szobával határos közfalban még megvan a füstnyílás, noha ebben a szobában nincs azóta tüzelőberendezés, amióta a hátsó helyiséget szobává alakították. A füstnyílás mellett egy konzolszerűen kiugrasztott kő szolgál a kemence mellett mécstartóul. A hátsó szobával határos közfalhoz mászható kéménypillér épült. A kémény azonban a cserény alatt véget ér, teteje lezárt, s egy oldalsó lyukon ömlik belőle a füst a cserény alá. E vakkéménybe kályhacső vezeti a hátsó szoba rakott sparheltjének füstjét. A padlástérből a füst az utcai fedélsíkon lévő füstlyukon át távozik. A lakóház építésének pontos ideje ismeretlen. A manuálén lévő feljegyzésekből csak az valószínűsíthető, hogy azt Gábris István nagyapja, az 1840-ben született, és 1931-ben 91 évesen elhalt Bartha Zsigmond építtette. Az egy méter vastag szalmafedélhez 100 kalangya rozsszalmára volt szükség. A tető 1925-26-ban lett átzsúpozva. A házat 1934-ben alakították át oly módon, hogy a hátsó helyiség előtt húzódó tornácrészt a sövényfal elbontásával megszüntették. Az ilymódon megnövelt, addig lepadlásolatlan kamarahelyiséget födémmel látták el, és sparheltet építettek benne. A hátsó ház kialakításával egyidejűleg épült a pitvarban a vakkémény, s ekkor alakították ki a ház hátsó, csonkakontyos, tapaszos oromzatát is. Valószínűleg ekkor lett lepadolva a pitvar, az oromzati padlásnyílás így kettős funkciót látott el: megvilágította a pitvar lepadolásával sötétté vált padlásteret, és feljáróul szolgált a hátsó ház feletti padlástérbe. A ház kőfalai nagyrészt vakolatlanok, csupán az utcai homlokzaton láthatók vályogtapasztás nyomai. A pitvar sövényfala és a hátsó sövényoromzat viszont tapasztott. Az ablakok melléke szabálytalan körvonalú meszeléssel keretezett. A ház hátsó homlokzatán jól kivehetők a tornác beépítésének nyomai. Az első ház berendezése: az udvari fal mentén egy szekrény és egy ágy, az utcai falnál, a két ablak közt egy kasztli, a hátsó falnál egy ágy és egy láda, a közfalnál hombár, előtte pedig egy asztal. A hátsó szoba udvari falánál egy ágy és egy kis kredenc sorakozik, a végfal mentén pad, mellette az ablak alatt asztal áll. A hátsó falnál egy másik ágy és egy kis láda kapott helyet. Felső út 125., Inovány Ferenc telke és csűrje A Felső út keleti során lévő keskeny telket az utca felé kőkerítés, az oldalhatáron sövénykerítés, illetve a szomszéd lakóház határolja. A kerítés előtt húzódó árkot a kapu előtt kőlapok hidalják át. A ház előtt, a kerítésnél pad van. A lakóház az északi telekhatár mellett épült, közel az utcavonalhoz. Az utcai ablakok előtt, közvetlenül a kerítéshez épült hozzá a kút. A ház mögött különálló pince, arrébb, a kerítésnél egy ól van. Az udvart keresztben álló istállós csűr zárja le, melyen át a kukoricásba és a gyümölcsöskertbe jutunk. Az udvart lezáró, a házra merőleges helyzetű istállós csűr körítőfalait kőből rakták, a csűr és istálló közti válaszfal azonban kő alapra emelt zsilipéit boronafal. Mind az istálló, mint a csűr bejárata az udvar felől nyílik. A csűr átjárható, mindkét végén kapuszárnyak nélküli, könyökkötéssel merevített kapuja van, melyek oszlopait kő talapzatra állították. A taposott szalmával fedett kontyos tető a hosszhomlokzatokon csak a csűrkapuk szemöldökgerendájáig ér, a rövid homlokzatokon viszont a falkoszorúig le van eresztve. A szarufákat a hosszhomlokzaton kötőgerendákba csapolták, amelyek a csűr kapuoszlopain, valamint az istálló falára állított féloszlopokon végigfutó székkoszorún nyugosznak. A szarufákat ferde kötések is merevítik. A lekontyolt tetősíkok szaru-