Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

AZ ÉPÍTMÉNYEK LEÍRÁSA - Kide

székes. A szék részei: a folyógerendába csapolt székoszlopok, a rajtuk nyugvó székfetnik és az ezeket összekötő mejjfák vagy feszítők. A székoszlopokat a szarufákkal párhuzamos, a folyógerendákba csapolt lábkötések, és a székfetnibe csapolt hónaljkötések merevítik. Az istálló bejárata fölött a nyeregtető a falsík elé ugrik, a tető itt a koszorúgerendák ferdetámasszal alátámasztott, túlnyúló végein nyugszik. Az oromzat mindkét oldalon nyitott. Az utolsó szarufapárnál a lécek végéhez 30 cm széles ereszdeszka van szögelve. Az istálló mintegy beleépült a csűrbe, alacsony deszkafödéme fölött szénapadlás van. Acstokos deszkaajtajának két oldalán egy-egy kis ablak található. A bejárati ajtóval szemközt, a közfalban egy hasonló ajtó vezet a csűrbe, biztosítva a két helyiség közti közvetlen összeköttetést. A jászlak végénél egy-egy takarmánybedobó nyílás, könyöklő töri át a közfalat. A jászlak a jászoloszlopok tetején végigfutó jászolkoszorúból, a deszkából készült jászololdalakból és jászolfenékből, valamint a fal, illetve a jászolfenék közé ferdén beerősített jászolhomlokból állnak. A jászlak négy-négy marha bekötésére elegendők. Az állások hátsó részét deszkahídlás, padló borítja, alatta fél méter mély üreggel. A vízeleteivezető árok a trágyagödörbe torkollik. A két deszkahídlás közt valamivel alacsonyabban elhelyezkedő, ellentétes irányú deszkákkal lepadolt átjáró van a két ajtó között, ez a csúsztató. Az istálló födémé egycollos deszkákból készült, fölötte vastag agyagtapasztással. A csűr kétszárnyú deszkakapuja egy középen elhelyezett ütközőre zárul. A kapu és az eresz között széles rés van, itt hónaljkötésekkel kapcsolták a kapuszárfákat a koszorúgerendához. A csűr hátsó falába vaklyuk mélyed. A csűr végfala mentén két hombár, az istállóval határos falnál a sarokban két ágy helyezkedik el. A csűr 1922-ben épült, az ácsmunkát a gazda, Jakab István végezte, a kéifalakat Szabó József húzta fel Sárközi Miklóssal. Felső út 126., Ilyefalvi István telke és lakóháza A Felső út keleti oldalán lévő széles telket az utca felé kőkerítés, a telekhatáron sövénykerítés határolja. Az északi telekhatáron, az utcavonaltól távolabb áll a lakóház. Utcai homlokzata előtt fenyőfák magaslanak. A kétszárnyú kapu másik oldalán az utcavonalra épült az alápincézett gabonás, bejárata előtt katlannal. A gabonás mögött, a telek sarkában van a disznóól a kifutóval. A déli telekhatár mentén, az udvar belsejében található a házzal párhuzamos helyzetű istállós csűr, előtte a trágyadombbal, mögötte szalmakazlakkal. A ház mögött sövénykerítéssel kis veteményeskertet zártak le. A görög katolikus templommal szemben lévő filagóriás házat Basa István építtette 1908-ban. A szobakonyha alaprajzú kőház már az újabb építkezési módot követi, s noha méreteiben, alaprajzi beosztásában nem sokban különbözik az elmúlt század átlagától, külső megjelenésében igényes. A deszkaoromzatos, vakolatpárkányos, három oldalról félköríves nyílásokkal áttört falú, kiugró tornác, filagória, a 19. században még csak a módosabb nemesek kúriájának tartozéka volt. A tornácépítés a századfordulótól kezdve azonban szélesebb körben is utánzásra talált. A ház udvari homlokzatához képest aszimmetrikusan elhelyezkedő, lépcsőkön megközelíthető filagóriából a konyhába, innen a szobába jutunk. Mindkét helyiség padlós, deszkafödémes. A födémgerendákat vaskapcsok erősítik a padlástérben elhelyezett mestergerendához. Az ajtók és ablakok pallótokosak, az ablakokon leemelhető külső deszkaszárnyak is vannak. A szarufás, kakasülős, felső csonkakontyos tető hornyolt cseréppel van fedve, ennek következtében jóval alacsonyabb, kisebb dőlésszögű, mint a súlyos, vastag szalmatetők. A szarufák alul a födémgerendák végébe vannak csapolva, alig hagyva ereszt. A ház már eleve szabályos faragott kövekből rakott kéménnyel épült, melynek kürtőjét részben a válaszfalban képezték ki. Fűtésre és főzésre csikósparhelt szolgál, amelyet télen a konyhából átvisznek a szobába. A meleg konyha a szobával majdnem egyenértékű lakóhelyiség, amelyben több ágyat is elhelyeztek. A konyha folytatásában féltetős nyári konyha épült a hátsó homlokzathoz. Ebben kapott helyet a sütőkemence, melynek teste kinyúlik az épületen kívülre. Szája előtt falazott füstfogó sátor van, amelyből ferde kürtő vezeti a füstöt a hátsó falban kialakított kéménybe (sátoros kemence). Az épület külső homlokzata vakolt és meszelt, udvari homlokzatán festett lábazat fut végig. A filagória nyeregtetejét csipkézetten kifűrészelt szegélydeszka keretezi, a deszkák találkozási pontjában tulipán formájú csúcsdísszel. A homlokfalat körben egyszerű ereszpárkány díszíti. A szobában az udvari falnál egy ágy, kasztén és egy sarokra állított kétajtós szekrény található. Az utcai homlokzatnál helyezték el a kanapét, előtte asztallal. A hátsó falnál egy ágy, egy másik kétajtós szekrény, és a varrógép sorakoznak egymás mögött, a közfalnál egy kasztén áll. A konyhában a szokásos konyhabeli bútorokon kívül két ágy, asztal és székek is megtalálhatók. Alsó út 200., Moldován Mihály telke és lakóháza Az Alsó út északi végénél, a keleti soron áll Moldován Mihály 1840-ben épült boronaháza, utolsó hímondójaként a korábbi századokban jelentős faépítkezésnek. A telket minden oldalról szalmával fedett sövénykerítés veszi körül. Fedeles kiskapu és kétszárnyú léckapu vezet az udvarra.