Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

AZ ÉPÍTMÉNYEK LEÍRÁSA - Kide

AZ ÉPÍTMÉNYEK LEÍRÁSA Kide Református templom A Felső út keleti oldalán, a Felső út, Kis utca és a Vánatava árka által bezárt területen, a katolikus temető szomszédságában áll Kide legrégebbi épülete, a református templom. Udvarát az utca felé vakolt, zsindellyel fedett kőkerítés határolja. Kőlépcsőkön megközelíthető, zsindellyel fedett tornyos kiskapun át jutunk a templomkertbe. A kapuszárfákat és a szemöldökgerendát ívelten faragott, rálapolt könyök köti össze, íves ajtónyílást képezve. A szemöldökfán felirat hirdeti, hogy a kaput a kidéi református ecclesia csinálta 1760-ban. A templomhoz vezető lépcső mellvédjébe kőtumbákat falaztak bele, némelyiket viráginda díszíti. Talán a templom körüli temetőből valók. VARGHA László és MÉRI István feljegyzései közt nem találtunk rájuk utalást. A templom keletéit, alaprajzi elrendezése is mutatja, hogy katolikus templomnak épült. Közel négyzetes alaprajzú hajójához keleten egyenes záródású szentély, nyugaton homlokzati torony csatlakozik. A szentély nem középen, hanem a déli fal folytatásában, aszimmetrikusan helyezkedik el. Az északi és déli falhoz három-három, a falra merőleges helyzetű támpillér csatlakozik. A templom bejárata a déli oldalon nyílik. A félköríves záródású ajtónyílást a külső falsíkon egyszerű pálca keretezi. A szentélyt a keleti és déli oldalon egy-egy, a hajót a déli oldalon három ablak világítja meg. A bejárati ajtó feletti kisebb ablak félköríves záródású, a másik kettő csúcsíves, mérműves osztású gótikus ablak. A templom faragott kövekkel való „megpadimentomozását" Sipos Dávid és Jokus Ferenc végezte el 1748-ban Török László 6 Ft-os adományából.

1 A szentélyt gerendás, a hajót újabb, egyszerű kazettás mennyezet fedi. A nyugati oldalon emelkedő karzatra a délnyugati sarokból nyílik a feljárat. A templom jelenlegi tornya az 1891. évi átalakításkor készült, amikor a csomafái református temploméhoz hasonló galériás, négy fiatornyos régi tornyot a templom-,,sörényig" (tetőgerincéig) elbontották. A templomudvarba vezető kapu tornya - a hagyomány szerint - a régi torony egyik fiatornya volt. A jelenlegi torony négyszintes. A négyzetes ereszből kinyúló, nyolcszögletű toronysisakot gombból kiinduló csillag zárja. A templom fazsindellyel, a torony bádoggal fedett. A félköríves záródású diadalívnek, a szentélyt takaró falához épült a sokszög alaprajzú, faragott kő szószék, melyre a szentélyből vezet fel lépcső. A szószék oldalát álló téglalap alakú, alul és felül félköríves záródású bemélyített mezők tagolják, melyek közül a dél és észak felé néző két mezőt reneszánsz ízlésű, lapos faragású indák ékítik, a középső mező, ahol feltehetően a felirat lett volna, üresen maradt. A katedra nyolcszögletű talpazatának viszont minden látható oldalán van faragott díszítés.

2 A faragott, festett szószékkorona csúcsán pelikán áll kiterjesztett szárnyakkal. A szószékkorona külső peremén körbefutó felirat jelzi készülésének idejét: „ANNO 1751 DIE 16 XBRIS TSINÁLTATTA TISZ: Z: FARNOS JÁNOS URAM HITES TÁRSA TÁLLYAI MA... MÁRIA ASZSZONY". A hangvető belső oldalán körbefutó felirat szövege a következő: „2. TIM: 4.2. PRÉDIKÁLY AD AZ IGÉT, RAJTA LÉGY; MIND ALKALMATOS; MIND ALKALMATLAN IDŐBEN FEDDŐDJÉL DORGÁLOD TÓL INTSED AZ HALGATÓKAT MINDEN SZELITSÉGGEL ÉS TANÍTÁSSAL'. A félkész munkának tűnő katedrát stílusjegyei, egyszerűbb, gyakorlatlanabb kivitele alapján a művészettörténeti irodalom nem sorolja a jeles kőfaragó, Sipos Dávid alkotásai közé. Talán a „kidéi kőfaragó iskola" egyik kevésbé kiemelkedő képviselője készíthette. A karzat mellvédjére faragással gazdagon díszített, gúla alakú, forgatható tartóállvány van erősítve. Ezen található a zsoltár és a dicséret számát mutató festett tábla. A vizitációs jegyzőkönyvekből megtudhatjuk, hogy a templom ablakai 1732-ben készültek Kovács István adományából. 1733-ban kőművesek és zsindelyezők dolgoztak a templomon. 1736-1738 közt Fejér Jakab