Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTKEZÉS - Település

Ián fut a falu két fő utcája, amelyek északon és délen egymás felé közelítenek, illetve egymásba torkollanak. A keleti, magasabban fekvő utca a Felső utca vagy Fő utca, a patak nyugati oldalán futó az Alsó utca. Délen sikátorok kötik össze a két utcát. További kisebb utcák alakultak ki a faluból kivezető utak mentén: Csomafája felé vezető út, Legelő út, Alszeg és Felszeg (az Alsó és Felső utca egyesülésétől délre, illetve északra eső útszakasz), valamint a temető mellett a Kis utca. A Felső utca déli kanyarulatában emelkedő Nyersa-hegy mögött is kis utca, Sikátor alakult ki, amely mindkét végén a Felső utcába torkollik. A falut kelet-nyugat irányú árkok szabdalják, amelyeken bolthajtásos kőhidak vezetnek át.

4 Kide jelenlegi utcahálózata - a jelentős egyházi épületekkel - a 18. század végére kialakult. Az 1769-ben készült I. katonai felvételen már minden utcája, temploma fel van tüntetve, s a ma is használt utcanevek többsége a 18. század 30-as éveitől szerepel a történeti helynévanyagban. Minthogy az eltelt két évszázad alatt a falu lélekszáma nem nőtt számottevő mértékben (1787: 687 lélek, 1834: 661 lélek, 1869: 727 lélek, 1900: 759 lélek, 1941: 739 lélek), a falu nem terjeszkedett, a beltelkek száma a telkek megosztásával szaporodott. A telkek keskeny szalagtelkek, amelyek az Alsó utca nyugati és a Felső utca keleti során felnyúlnak a falut övező dombokra. A patak felé eső telkek viszont az utcától a telek vége felé lejtenek, és általában rövidebbek is a domboldalra felfutó telkeknél. Mindez befolyásolta az épületek elhelyezkedését, sőt alaprajzát is, amiről a későbbiekben még szó esik. A Felső utcának a patak felé meredeken lejtő részein még századunkban is akadtak udvar kialakítására kevéssé alkalmas, beépítetlen részek, ugyanakkor a keleti utcasoron egymást érték a házak a keskeny parcellákon. A beltelkek utca felőli részén helyezkedtek el az udvar építményei, a telek hátsó, nagyobbik részét pedig a kert, gyümölcsöskert foglalta el. A falu ivóvízellátását 6 kút (forráskút, csorgó, gémeskút, kerekes kút) biztosította.

5 VARGHA László kereste az egykori mezőkapuk emlékét, amelyekről HODOR Károly említést tett megyei monográfiájában.

6 Lehetségesnek tartotta, hogy Kidén és Bádokon volt valaha az állatoknak a határba való elbitangolását megakadályozó mezőkapu, erre vonatkozóan azonban a gyűjtött anyagban semmi pozitív adatot nem találtunk. A történeti helynévanyagban viszont többször előfordul a porgolát szó a 18. század első felében, Kidén és Bádokon egyaránt, mint a falut körülvevő kerítés, gyepű.

7 Századunkban a Sikátorban, az Alszegen, Felszegen és a Kis utcában a szegény sorúak laktak. A módosabb családok többsége az Alsó utca tágasabb telkeit birtokolta, de éltek jómódú családok a Felső utca északi részén is, ahol a telkek hosszan felnyúltak a domboldalra. Jól látható ez a század eleji térképen, ahol a törpebirtokosok és nincstelenek telkein a lakóházon kívül semmilyen gazdasági épület nincsen. Az egykori jobbágyok telkei a falu több pontján hármasával, négyesével csoportosultak a nemesi telkek közt: az Alszeg keleti oldalán, az Alsó utca nyugati során, a bekötő úttól északra és délre két tömbben, végül a katolikus temetővel szemközt, a Kis utcában.

8 Kide településszerkezete ebben lényegesen eltér a többi faluétól, ahol a birtokos nemesek udvarháza, illetve Borsán a Bánffyak kastélya jobban elkülönült és különbözött a jobbágy- és zsellérházaktól. A templomok a falu legjelentősebb épületei. A kidéi református, katolikus és unitárius templomok domboldalra épültek, s már elhelyezkedésükkel is a falu házai fölé emelkedtek. A református templom, a mellette épült paplakkal, iskolával együtt külön tömböt képez a Felső utca és Kis utca szögletében. A katolikus templom, közelében a parókiával és kántorházzal a Nyersa-hegyen emelkedik, elkülönülten a falu többi részétől. Az Alsó utca északnyugati részén ugyancsak dombtetőn magasodik az unitárius templom, tágas telek közepén, körülötte az unitárius temető sírjaival. Egyedül a görög katolikus templom bújik meg szerényen a Felső utca nyugati sorának házai közt, egy szúk telken, ahová a múlt században telepítették át korábbi helyéről, a falu északi végénél elterülő román temetőből. A négy felekezetnek külön temetője volt. A református temető számára az Ilyes család ajándékozott egy szántót 1783-ban, a katolikus temető létesítésére gróf Bánffy József adott telket 1827-ben. Noha 1775-ben már helytartótanácsi rendelet írta elő, hogy a temetőket a belterülettől távolabb telepítsék,

9 Kidén a katolikus és a közvetlenül hozzá csatlakozó református temető sem igen távolodott el a falutól, közvetlenül a református templom közelében kapott helyet. Tőszomszédságában annak a templom körüli temetőnek, ahová a falu népe a 12. századtól a 19. századig folyamatosan temetkezett. Ezt a temetőt tárta fel MÉRI István 1942-43-ban, és kidéi ásatási tapasztalatai alapján írta meg a középkori