Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTKEZÉS - Település

TELEPÜLÉS - ÉPÍTKEZÉS Település A vizsgált falvak településképét a domborzati viszonyok, a patakvölgyek futása mellett az egyes falvak speciális társadalmi viszonyai is alakították. BALOGH István, aki településtörténeti vizsgálatokat végzett a Borsa völgyében, rövid kutatási beszámolójában megemlíti, hogy különbség volt a fő völgyben, a főútvonal mentén és a mellékvölgyekben települt falvak településképe közt. Míg előbbiek a szabályos úti falvak típusához közelítettek, addig a mellékvölgyekben, ahol a házak egész magasan felkúsztak a domboldalakra, és igen lazán helyezkedtek el, a településkép sokkal szabálytalanabb volt.

1 Megfigyelését csak annyiban pontosíthatnánk, hogy ez a kettősség egy-egy falun belül is érvényesült: a fő völgyben fekvő Borsának és Csomafájának éppúgy voltak lazán beépült, szabálytalan képet mutató településrészei, mint a mellékvölgyben települt falvaknak. Sőt, Csomafája településképe sokkal jobban megfelelt a „kusza halmaz" osztályozásnak, mint a hasonló nagyságrendű Kide.

2 Utóbbi a Kide-patak két oldalán futó két fő utcájának sűrű, szalagtelkes beépítésével sokkal szabályosabb településképet mutatott, mint a többi három falu. A mellékvölgyek beépítettsége, a domboldalakra felkúszó, lazán elhelyezkedő házakkal azonban itt is a kusza halmazos településre emlékeztet. Mindegyik falura jellemző a változatos terepszint, ami Kidén és Csomafáján az Alsó és Felső utca elnevezésekben is megmutatkozik. Az utcák a patakvölgyek, árkok irányát követik. A házak, udvarok a völgyet övező domboldalra települtek olyan magasan, hogy az esetleges áradások ne veszélyeztessék őket. A lazán beépült mellékvölgyi településrészeket olykor nagy beépítetlen területek szakítják meg. Bádok és Csomafája esetében a mai igen laza, szórt beépítést a lakosság nagymérvű csökkenése, a házak pusztulása is fokozza. Borsa kivételével mindegyik faluban magaslaton áll a falu középkori eredetű (jelenleg református) temploma. Csomafáján a cinterem máig a falu református magyar lakosságának temetkezőhelye. A román fatemplomok helyén Kide kivételével a múlt század végén, illetve századunkban kőtemplomok épültek. Kide abban is eltér a többi településtől, hogy katolikus és unitárius temploma is van. A településképben mutatkozó különbségek társadalmi tényezőkre is visszavezethetők. A kiszélesedő völgyben, a fő útvonal mellett elterülő Borsa - területét és népességét tekintve - is a legnagyobb, ma is alsóbbrendű központ. A Bánffykastély révén itt a nagybirtok építészetileg is képviselve van, de érezhető a nagybirtokosok településformáló szerepe a szabályosan kimért jobbágy- és zsellértelkek során is. A számos kisbirtokos nemes kúriáját a kataszteri térképen látható nagyobb telken álló, filagóriás épületekben sejthetjük. Bádokon és Csomafáján is jellemző a kisnemesi telkek, udvarházak és az egykori jobbágytelkek különbözősége. KABAY Bélának a Vargha-hagyatékban megőrzött vázlatrajza alapján Bádok és Csomafája belterülete egymástól többé-kevésbé elkülönülő településrészekből állt, központjukban egy-egy nemesi udvarházzal, s az azt körülvevő jobbágytelkekkel. KABAY Béla Bádok térképén be is satírozta az egykori Török, Tunyogi, Békassy, Nagy udvarházakat és a hozzájuk tartozó kis jobbágytelkeket. Csomafája belsőségének egymástól elkülönülő részeit GÖNYEY Sándor jegyezte fel (Határköz, Sáncbéli, Birt, a falu közepe, a Szénafű felé, a falu vége, Alsó utcabéliek, Sztrázsabéliek, Szőllőbéliek), azt a megjegyzést fűzve hozzá, hogy „a falu ilyen csoportokban települt".

3 Kidén ezzel szemben az egytelkes nemesek telkei, a jobbágyés zsellértelkek nem különültek el, egymás mellett sorakoztak az utcasorban, ez is hozzájárult Kide sokkal szabályosabb településképéhez. Kide 407 méter magasan fekvő, 500-600 méter magas dombokkal koszorúzott falu, amelybe egyetlen út vezet, egy a Borsa völgyéből Csornafájánál elágazó, esős időben járhatatlanná váló földút. A falun észak-dél irányban folyik végig a Borsa-patakba siető Kide-patak. Ennek két olda-