Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

TÖRTÉNELEM - TÁRSADALOM - GAZDASÁG - Jegyzetek

BÓ T. Attila-GERGELY Béla helynévgyűjtéséből: 1720: ... egy jó darab szőllőtt gyümölcsösivei edgyütt... (88.), 1724: ... Medgies haton... (88.), 1743: ... egy darab gyümöltsös irtovan... (90.) ... fogót Gyümölcsös... (92.), 1792: ... az Agyagos hegyben lévő egy pászmátska szőlőt és Gyümöltsösseit... (96.), 1806: ... Ur Szilvása... (Urszilvás régen kerített, bezárt kert volt. 104.) ... Szőllő (régen szőlős, később gyümölcsöskert); Kiss Gyuri szőllője (60 éve ott gyümölcsös volt); Bükkalja (régen gyümölcsös volt. 106-107.). 69. MIKLÓSI SIKES Csaba egy érdekes 1733-as adatot közöl a Dési Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveiből: „Ugyan Kovács István az maga uj szöllőjének első sengéjét ajándékozta az Áldások Urának - melynek árából építeük a kidéi Ref. Templom ablakait. " 1989a. 67. 70. A jobbágyok, zsellérek földjére, adózására vonatkozóan lásd HODOR Károly 1837. 334-335.; TRÓCSÁNYI Zsolt 1966a., b. 71. Conscriptio Czirakyana 1819-1820. Kide. 72. HODOR Károly 1837. 579. 73. PESTY Frigyes helységnévtára. 74. TRÓCSÁNYI Zsolt 1966a. 186-187. 75. KŐVÁRY László 1984. 85. 76. HODOR Károly 1837. 579. 77. KÓS Károly 1972. 35. 78. SZEMMÁRY József 1885. 79. HODOR Károly 1837. 574. Ez még akkor Doboka vármegyében kivételes lehetett. Egyébként a megye gazdasági viszonyainak elmaradottságát hangsúlyozza: 351-353. 80. KÓSA László MNA kérdőíve II. Kide. 1969. MTA Néprajzi Kutatóintézet Adattára R/84. 1. A már Mária Terézia által szorgalmazott háromfordulós rendszer bevezetését a falvanként eltérő speciális helyi viszonyok is késleltették. A határ háromnyomásos használata elleni tiltakozások során felhozott érvek sok mindent elárulnak a határhasználat módjáról, a földművelés és állattartás viszonyáról, a gazdálkodás körülményeiről: TAGÁNYI Károly 1894. 81. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája I. rész. 1897. 652-653. 82. A lovat elsősorban fuvarozásra, a bivalyt tej haszna miatt tartották. SZEMMÁRY József 1885. 13.; K. KOVÁCS László 1945. 52. 83. SZEMMÁRY József 1885.13. A Borsa-völgyi juhászatot K. KOVÁCS László (1945. 52.) ismertette. 84. 1900. évi népszámlálás. 2. rész. 830-834. 85. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája III. Gazdacímtár. 1897. 490. 86. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája IV. A gazdaságok megoszlása jelleg és nagyság szerint. 1900. 82. 87. KÓSA László MNA kérdőíve II. Kide. 1969. MTA Néprajzi Kutatóintézet Adattára R/84. 9. 88. Csákány György, kidéi származású budapesti lakos közlése. 89. Csákány György közlése. 90. HODOR Károly 1837. 579. 91. ENTZ Géza 1994. 32., 56. Leírását a forrásközlésnél adjuk. 92. HODOR Károly 1837. 888. 93. Uo. 826-827.; TRÓCSÁNYI Zsolt 1987a. 994. 94. HODOR Károly 1837. 826-830. 95. Uo. 580., 838-842. 96. 1880. évi népszámlálás 142-143.; 1900. évi népszámlálás. 1. rész. 416-417. 1941. évi népszámlálás. 88-89. 97. TOMBOR Ilona 1968. 112., 148.; KABAY Béla 1982. 630. 98. HODOR Károly 1837. 825. 99. Uo. 884-888. 100. Uo. 888-889. 101. Lásd a 96. sz. jegyzetet. 102. ALDOBOLYI NAGY Miklós 1943. 349-350. 103. HODOR Károly 1837. 871-872. 104. Lásd a 96. sz. jegyzetet. 105. HODOR Károly 1837. 856-858. 106. Uo. 865-866. 107. Az évszám olvasatát Király Péternek köszönhetjük. 108. RETTEGI György 1970. 117., 124. 109. HODOR Károly 1837. 865-866. 110. 1725/1813: az oláh Templom kivül a szőllő lábjában. 1728/1813: azon... föld melly megyén az Oláh Templomon felül... SZABÓ T. Attila-GERGELY Béla 1945. 88. 111. Lásd a 96. sz. jegyzetet. 112. HODOR Károly 1837. 579., 582. 113. Lásd a 96. sz. jegyzetet. 114. Az 1941. évi népszámlálás. 88-89.