Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

TÖRTÉNELEM - TÁRSADALOM - GAZDASÁG - Társadalom

okmányokkal próbálta igazolni 3 telekről, hogy azok 1734-ben, illetve 1770-ben csere által szerzett nemesi sessiók, melyeket elődei szolgálat fejében adtak át embereiknek, de a telkek nemesi eredete feledésbe merült. A Bánffyak szolgáló népein kívül csupán a Viczay-örökösök birtokán írtak össze egy taxalistát, és Orbók János örököseinek birtokán egy mindössze 1 holdnyi szántóval rendelkező jobbágyot. Kide nemesi lakóinak többsége tehát egytelkes, vagy már annak is csak töredékén gazdálkodó bocskoros nemes volt. HODOR Károly 1834-ben megjegyzi Kidéről szólva, hogy „birtokosainak száma a' köz lakosokét felülmúlja. "

50 A jobbágyfelszabadításkor kártalanított erdélyi nemesek sorában Kidéről - a több megyében, mintegy másfél száz faluban birtokos - báró Bánffy Alberten kívül egyetlen helybéli nemest sem találtunk. (Bádokon 10, Borsán 8, Csomafáján 3 birtokos nemest kártalanítottak).

SJ A rendelkezésünkre álló adatokból nem derül ki, honnan ered, mivel magyarázható Kide, valamint Bádok és Csomafája nemesi társadalmának ez az eltérése. Nem tudni, hogy Kide nemesei a birtokok elaprózása révén szegényedtek-e el, vagy más, korábbra visszanyúló gyökerei is vannak az egytelkesek dominanciájának. Kidére és a többi vizsgált falura is vonatkozik a megye és a tágabb környék történetével foglalkozó historikusok megállapítása, miszerint a középkori eredetű nemesség az évszázadok során kihalt, helyét más tájakról, elsősorban a Székelyföldről beszármazott családok foglalták el, akik rendszerint házasság révén vetették meg lábukat a Borsa-völgyi falvakban.

52 A megye monográfusa, HODOR Károly nem kevés nosztalgiával állapította meg a megye nemeseinek családfáját felsorolván: „Semmi nemű alkotmánya e' megyének annyi 's oly gyakori változásokat nem szenvedett 's nem szenved, mint a' birtokosok' ide való birtokuk' létideje: ma egy nemzetség fogy-ki, s a' fejedelem ül-be birtokába; a' fejedelemnek mai birtoka holnap la' törvény ezt hozván magával/ másnak ajándékoztatik, ma egy leány férjhez menetelével elveszti itt-ott birtokát /legalább saját személyére nézve férje éltéig/ 's birtokosi nevét, melylyek azonnal férjére szállanak, itt a ' vádolhatatlan szerencsétlenség, ott a ' vádolható pazérlás, 's a ' hívtelen nő, itt egy Phyrne -majd egy cserevásár megfosztja az örökséget ősi - nemzeti - igaz birtokosaitól...".* Az elszórt 17. századi forrásokban előforduló kidéi nemesek utódaival a 18-19. századi összeírásokban már nem találkozunk.

54 PESTY Frigyes kidéi adatközlői is fontosnak tartották megemlíteni, hogy a falu „...lakosai magyar volt nemesek Három-Széki, Aranyos-Széki és Csík-Széki ivadékokbólszaporodtak női birtokra".

55 Az 1940-es években, VARGHA László gyűjtése idején még erősen élt a faluban a nemesi származás tudata, de különösebb tiszteletben csak néhány család részesült. így a református templomban a nemesek padja csak a Csákány családok, valamint a Balló és Török család tagjait illette meg. A két utóbbi a szomszédos falvakból valószínűleg házasság révén származott át Kidére. A környező falvak és Kide nemes családai közt ugyanis gyakran szövődtek családi kapcsolatok. A Csákány családnak két ága élt Kidén: a lécfalvi és zabolai Csákány család belső telkei a Felső utca északi részén terültek el, kertjeiknek az Irtvánnyal határos részén volt a családi sírkertjük is. A kidéi Csákány család beltelkei viszont az Alsó utca déli részén feküdtek, s még az 1940-es években is akadt két holdas, beépítetlen, osztály alá nem vont beltelek a család tulajdonában. Az utódoknál megőrzött nemesi levélből kiderül, hogy a nemességszerző ős, Csákány Péter, mint írástudó ember, íródeáki szolgálataiért kapta az armálist II. Rákóczi Györgytől 1640ben.

5h A Csákányokkal először az 1808-as lustrajegyzékben találkozunk: Csákány Sámuel és István, ekkor még jobbágytartó nemesek, két másik kidéi társukkal együtt gróf Teleki Pál lovas századában szolgáltak közvitézként. A kidéi nemesek többsége, szám szerint 49-en, a gyalogos seregben, gróf Kun századában teljesítettek szolgálatot. A kiterjedt Csákány család rangját azonban nemcsak armálisa és nemesi címere biztosította a faluban, hanem birtoka, vagyona is. Az 1897-es statisztikai felmérés adatai alapján öszszeállított gazdacímtár Kidén egyedül Csákány Jánost és társait említi a 100 holdon felüli birtokosok sorában,

57 de még az 1940-es években is ez a család állt a falusi hierarchia élén. Amint az a felsorolt forrásokból kiderült, a nemesi előjogok megszűnésével, a jobbágyfelszabadítással Kide egykori jobbágy lakossága kedvezőbb helyzetbe került, mint az egykori nemesek. A 14 családnyi felszabadult polgár közt 11 volt román, 3 magyar ivadék.

58 A jobbágyok tulajdonába került földeket a Cziráky-féle összeírás alapján állapították meg. A Bánffy-jobbágyok ennek alapján 4-14 hold szántó birtokába jutottak. Ha visszaidézzük, hogy az egytelkes nemesek már 1750-ben is 4,5-8,5 kat. holdas szán-