Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

NAGY GÉZA: Adatok Karosa településtörténetéhez

vagy ismertebb nevén Baráti Jóska lakott feleségével, fiával és három lányával. A családfő halála után a család széthullott és mindenki elkerült a faluból. A fiú vőnek ment az Alvégre, ahol tragikus körülmények között meghalt. A középső lány egy rendőrhöz ment férjhez, akivel Mezőkövesdre költözött. Vele tartott a többi családtag is. 1. 8. A következő portán ma özvegy K. Dakos Andrásné lakik fiával és annak családjával. A fiú ide épített. így az udvaron jelenleg két ház áll. 50 évvel ezelőtt még három család élt itt. A porta nyugati felén Lichtman Adolf kiskereskedőnek volt a lakása és a vegyesboltja. Itt élt feleségével és két gyermekével. A családot szintén deportálták és csak a családfő tért vissza. Feleségül vette Glücknét, eladták házukat és elköltöztek a faluból, majd 1956 után kivándoroltak Izraelbe. A keleti oldalon, az utca felé eső részen Szabadka György lakott anyjával és anyja nőtestvérével. Ők még 1945 előtt a Telekbe, a mai Fő utcán lévő házhelyre építkeztek és odaköltöztek. A porta kert felé eső részén lakott K. Dakos József feleségével és két fiával. Az idősebbik fiú nősülése után elköltözött felesége családjához, a kisebbik fiú apja halála után hazanősült. Egy fia született, aki jelenleg is a portán lakik. 1.9. A következő is Dakos porta, a Fiuk Dakosok portája. Hogy miért a Fiuk ragadványnév, azt ma már nemigen lehet kideríteni. Jelenleg Dakos László, másképpen Fiuk Laci lakik az udvaron feleségével, felesége nővérével, nős fiával, annak feleségével és gyermekével. 50 éve sokkal népesebb volt ez a porta is. A nyugati oldalon elől, az utca felőli részen lakott Dakos Albert feleségével, három fiával és két lányával. A lányok a faluba mentek férjhez, így elkerültek a háztól, a legidősebb fiú is megnősült és a Rákóczi utcán épített magának és családjának házat. A szülői házban a középső fiú maradt családjával, miután a legkisebbik fiú épített, s nőtlen lévén a szülők vele mentek. A kert felé eső lakrészben a Fiuk Dakos Albert házával egy fedél alatt lakott Fiuk Dakos András feleségével, anyjával, miután két testvére férjhezment az Alvégre. Később Dakos András is a mai Fő utcán épített, és még 1945 előtt odaköltözött, a házat pedig Dakos Albert vette meg. A porta keleti oldalán Dakos Albert házával szemben Dakos Ferencné lakott lányával. Férje az 1920-as években kiment Amerikába és ott maradt. Dakos Ferencné leányához vőt fogadott. Amikor férje Amerikában meghalt, az örökségből a mai Esze Tamás utcán házat vettek, s az egész család oda költözött. A kert felé eső lakrész tulajdonosa, Dakos János 50 évvel ezelőtt még itt élt feleségével és 2 gyermekével, de ő is a mostani Fő utcán épített és még 1945 előtt oda költöztek. Mindkét helyet Dakos Albert vásárolta meg. A Fiuk ragadványnevet minden gyermek örökölte ebben az udvarban, de az unokákra, dédunokákra már nem terjedt ki. Ez után a Nagyjánosok portája következik. Ma már csak Nagy József lakik itt feleségével, két fiával és anyjával. Ötven éve azonban még 5 család lakott itt. A nyugati oldalon egy fedél alatt három családnak volt hely, a keletin pedig két család élt. A nyugati oldal utcára néző lakásában Nagy János (Nagyjános Jancsi) lakott feleségével, két lányával és fiával. Az idősebbik lány fiatalon meghalt, a fiatalabbik a tahiba ment férjhez. A fiú hazanősült és a szülőkkel együtt élt családjával. Később a Rákóczi utcában vettek házat és a közös portáról oda költöztek. A középső lakrészben Nagy Pál lakott feleségével. Három lánya akkor már férjhez ment a faluba. A családfő és felesége halála után lányai Nagy Jánosnak adták el a lakrészt. A harmadik házrészben annak idején Nagy Ferenc lakott, de még az 1910-es években a Temető utcába költözött (az itt épült háza volt az első cserepes ház a faluban) és Nagy Jánosé lett az ő része is, aki a lakásba bérlőket fogadott. 50 évvel ezelőtt Kuczinkó István cipész lakott itt feleségével és 3 gyermekével. A keleti oldalon, az utca felé Nagy József {Nagyjános Jóska) lakott feleségével és 3 gyermekével. Ebben az időben már csak a két fiú volt a háznál, a lánytestvér férjhez ment az Alvégre. Az idősebbik fiú hazanősült, s itt élt feleségével és 4 fiával, a kisebbik fiú is otthon lakott a családjával 1946-ig, amikor a József Attila utcában épített lakásba költözött. A szülői házban az idősebb fiú maradt, majd annak legkisebbik fia. A kert felé eső lakrészben Nagy András lakott unokájával. Fia fiatalon meghalt, annak felesége férjhez ment és a nagyapjánál hagyta az unokát, ezért Nagy András feleségével nevelte a gyermeket. Felesége halála után újra nősült. Második feleségének két lányát is magukhoz vették, s innen adták férjhez. Az unoka is más családba nősült, ezért az öregek halála után a gyermekek eladták részüket, így a teljes porta vásárlás útján a jelenlegi tulajdonos kezébe került. 1.11. Ez után két magános porta következik. A Nagyandrisok portáján ma Baba János lakik feleségével és fiával. Nagy A. Sándortól vásárolta meg, aki 1974-re egyedül maradt és eladta. 50 esztendeje feleségével, anyjával és 9 gyermekével élt ezen a portán. 1. 12. A másik portán jelenleg Nagy A. János lakik feleségével. Fia Pest mellett él családjával. 50 éve sokkal népesebb volt ez a telek is. A Nagy A. János apja élt itt feleségével, szüleivel és három fiával. A legidősebb fiúnak 1945 után a Rákóczi utcában építettek házat, a legkisebbiknek először megvették a Lichtmann lakást, majd azt elbontva a Petőfi utcában építettek. A szülői háznál a középső fiú maradt. Ezen a portán volt az 1950-es évek elejéig a római katolikusok haranglábja és mellette állt egy feszület. Amikor a római katolikusok a volt községháza épületét megvásárolták és átalakították