Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

NAGY GÉZA: Adatok Karosa településtörténetéhez

5. kép. A Nagyjános porta (I AO.) északi házsora - FÉL Edit felv. 1950. Néprajzi Múzeum EA. F. 102. templommá, a haranglábat lebontották. A feszület még ma is megvan. A hagyomány szerint az ellenreformáció koráig a Nagyjánosok és a Nagyandrisok portája nem volt különválasztva, hanem az egész egy jobbágybirtok volt. Az ellenreformáció után csak a család egyik része maradt meg reformátusnak, a másik része rekatolizált. A földesúr a rekatolizáltaknak adta az akkori jobbágybirtok kétharmadát. így ma a Nagyandrisok portája a duplája a Nagyjánosok portájának. 1. 13. Ezen az oldalon a Dakos Jánosé az utolsó előtti porta, aki ma feleségével lakik itt. 50 évvel ezelőtt azonban még négy család élt ezen a portán. Nagy A. Jánostól keletre, a porta utca felőli részén Szabó András lakott feleségével, két fiával és anyjával. A kisebbik fiú fiatalon meghalt, a nagyobbik a szülői házba hozta a menyecskét. 1945 után az itteni házat elbontották és a Petőfi utcában épített házba költöztek, az üres telket pedig eladták Dakos Jánosnak. Ugyanerre a sorsra jutott a kert felé eső házrész is, ahol Czinke András lakott feleségével, anyjával és 5 gyermekével. 1945 után a velük maradt leány családjával a Kossuth Lajos utcában építkeztek és oda költöztek, a telket szintén Dakos Jánosnak adták el. A porta keleti oldalán, az utca felé cső részen volt Dakos János kurátor lakása, aki feleségével, két fiával, apósával, sógornőjével élt itt. Két fia közül az idősebbik vőnek ment, a fiatalabbik maradt a szülői házban. Ugyanitt volt Lévai János háza, melyben a családfő feleségével, leányával és anyjával lakott. Amikor lánya férjhez ment, annak a férje is ideköltözött. 1945 után a Temető utcában építettek, így ez a porta is Dakos János tulajdonába került. Dakos János kertje végén van egy kis épület. Két helyiségből áll és jelenleg fodrászüzlet van benne. Ötven éve az Országos Szövetkezeti Hitelintézet bankfiókjának épült. 1945 után egy ideig még bankfiók volt, később a helyi földművesszövetkezet italboltja, majd irodája lett. Amikor a földművesszövetkezetet a sátoraljaújhelyi földművesszövetkezet bekebelezte, a posta kapott itt helyet egy ideig, majd TSz raktár lett. 1.14. Szomszédja dél felé a Lőrinczporta, ahol jelenleg Lőrincz Zoltán lakik élettársával és anyjával. 50 évvel ezelőtt a Lőrincz család sokkal népesebb volt. A családfő, Lőrincz István feleségével, anyjával, húgával és hat gyermekével élt itt. A gyermekek közül három lány és három fiú volt. A húg Cigándra ment férjhez. A három lánygyermek közül a legidősebb Karosba, a középső Fűzérkajatára, a legfiatalabb Pest mellé került. A legidősebb fiú Karcsán talált magának feleséget és az asszony házába költözött, a középső otthon