Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

ZENTAI TÜNDE: A takaréktűzhely a parasztházban

A paraszti visszaemlékezések a takaréktűzhely korai megjelenéséről szólnak a Dunántúl több vidékén is. Úgy tűnik, hogy a jobb gazdasági adottságú tájakon, ahol a szabadkémény elterjedése a 18. század végén megindult, a rakott sparhelt is korábban előfordul. A 19. század derekán és azt követően elsősorban a sík vidékeken kezdik alkalmazni, így a dunai Alföldön, a vele összefüggő Drávavölgy keleti részén és a Kisalföld fejlettebb vidékcin. A Néprajzi Atlasz gyűjtései ebből az időszakból származó falas spórhe/íekrő] tájékoztatnak a Külső és Belső Drávaközből. Siklósnagyfaluban és Peterden (Baranya m.) a múlt század második leiében mar használják/

2 A horvátországi Drávaszögben lévő Sepsén és Kopácson a szoba hagyományosabb tüzelőit a közelmúltban nem is tudták fölidézni, a rakott sparheltet a legrégibb berendezésként említették/

1 A szomszédos Ormánság fejlettebb keleti felében a 19. század utolsó évtizedeiben számos faluban megtaláljuk.'

4 A baranyai és tolnai Sárközben ekkor már szerte előfordul." Komárom megye északi községeiből a híradások az elterjedés kezdetét a 19. század közepére teszik." A Kisalföld számos településén azonban a múlt század utolsó évtizedeiből tudunk róla." Az 189()-es évektől a takaréktűzhely már a füstöskonyhás vidékek nagy részén is terjedőben van: a Mezőföldön, Zalától, Őrségen át a Közép-Dunántúlig." A 19-20. század fordulójának évtizedeiben a rakott takaréktűzhely általánossá válik az egész Dunántúlon/' Sőt, 1900-tól a mászókémények mellé takaréktűzhelyes tüzelőkombinátokat építenek egyes gazdag nyugat-dunántúli, káli-medencei és kisalföldi házak konyháiban.

4

" Átlépve a Duna vonalát, a néprajzi gyűjtések a takaréktűzhely nagy arányú elterjedését regisztrálják a 19-20. század fordulóján. Ekkor már a Duna-Tisza köze parasztházaiban a szobai kemencék mellé rendszerint 8. kép. Plitás szóba a moldvai csángó Bogdánfalván, KÓS Károly rajza, 1989. 271. megépítik a sparheltet." De a mezővárosi házak tervrajzain csakúgy megtalálható, mint a szőlőhegyi tanyákon.

42 Szegeden és vidékén jobbára sparhérton főznek," ami igen népszerű már a bácskai falvakban és tanyákon is.

44 A századfordulói széleskörű használat nem előzmény nélküli. Erre vall a múlt századi szemlélő leírása a Kalocsai Sárközből. SIMONYI Jenő 1882-ben Dunapataj mezővárosából úgy tudósít, hogy a takaréktűzhely általános.

45 A Tiszától keletre a szabadkéményes házakba szintén korán bekerül a sparhelt. Temes és Hunyad megyében a paraszti visszaemlékezések szerint a 19. század utolsó évtizedeiben már csak vaslapos tűzhelyen főznek.

4

" A kívülfűtős kemencés házakban rendszerint először a szobában építenek takaréktüzhelyet. A Hajdúságban „Átéli konyhai műveletek elvégzésére a házban a kemence mellé falbarakott sport készítettek a múlt század 60-as, 70-es éveitől kezdődően/"" Ugyanekkor jó időben még a konyhai kémény alatt közép- és oldalpadkán, nyílt tűzön főztek. A Sárrét és a Bihari-síkság hagyományosan kandallós terület volt. A sárréti kemencék padkájára emelt szobai kandallókat a 19-20. század fordulóján végérvényesen fölváltják a berakott spórok, berakott konyhák, vaskonyha\.^ A bihari falvakban ez a folyamat valószínűleg a 19. század közepén zajlik, s ekkortól kerül a szobákba a /e/es, vaslapos spór.

w 9. kép. Sütőkemencével egybeépült takaréktűzhely szabadkéményes konyhában, Ordacsehi (Somogy m.), ZENTAI János felvétele, 1963. A Felső-Tiszavidéken és a Nyírségben a spór, a masina ugyancsak a szobai kandallók helyére kerül, nagyjából a múlt század közepétől kezdve.

5

" EBNER Sándor gyűjtései szerint Szatmár néhány falujában az 1860-as évek körül tűnik föl a „földspór menekülttel". 1931-ben Tunyogról és Matolcsról két olyan rakott tűzhely rajzát közli, amelynek terjedelmes, bonyolultan tagolt hőleadó kürtője van, ezt hívják menekültnek." GILYÉN Nándor egy hasonmásukat Szatmárcsekén fényképezte le/

2 Ennek az újításnak az elterjedése szűk kör lehetett. Kevés információval rendelkezünk róla, a Magyarság Néprajza is ÉBNER rajzait közli.

5

' A Tiszántúl északi és középső területeinek hagyományos tüzelőrendszere Erdélyhez kapcsolódik. Az erdélyi takarék-