Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

Barabás Jenő 1920-1994

5()-es évek közepén a központi szabadtéri néprajzi múzeum megvalósítását, és ezért vett részt a 60-as évektől több ilyen intézmény tudományos tervének kidolgozásában. Elsőnek szülőföldje népi építészeti emlékeit összegyűjtő zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum tudományos koncepciója kialakításában vett részt. A helyszíni kutatások, épületkiválasztások - mellékesen - a füstösházzal kapcsolatos tanulmányok megírására ösztönözték. A Vasi Múzeumfalu szakmai programját és épületlistáját Tóth Jánossal és Bárdosi Jánossal állította össze. Konzultánsként, illetve bírálóként részt vett más regionális szabadtéri múzeum munkálataiban is. És amikor 1965-ben határozat született a központi szabadtéri néprajzi múzeum létesítésére, lelkesen csatlakozott azokhoz, akik megkezdték az új múzeum szellemi előkészítését. 1967-ben Szolnoky Lajossal elkészítették a későbbi szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum első tudományos koncepcióját, amely az évszázad megelőző néprajzi és építészeti kutatásaira, a Magyar Néprajzi Atlasz kéziratos térképanyagára és a műemlékvédelem feltárt eredményeire egyaránt támaszkodott. A múzeumi használatban később legendássá vált, A szabadtéri néprajzi múzeum tudományos tervének vázlata címet viselő fekete könyv (a borítójáról nevezték így) a szabadtéri múzeum első tudományos alapvetése. A terv olyan múzeum megvalósítását irányozta elő, amely nagyjából a 19. század utolsó harmada időmetszetében tartalmazza és megőrzi a magyarországi népi építészet legjellemzőbb példáit. Mindkét szerző jól ismerte a hasonló európai intézményeket, és okulva azok hibáiból a tervben az építmények táji és etnikai csoportosítását, és a hagyományos elrendezésű és berendezésű porták bemutatását irányozták elő a települési sajátosságok érzékeltetésével. Végül is a terv 16 táji csoport, 6 tematikus egység, összességében 225 építmény áttelepítését tartalmazta. A koncepció később ugyan jelentősen módosult, mégis Barabás Jenőt és Szolnoky Lajost joggal sorolhatjuk a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megalapítói közé. Barabás Jenő a későbbiekben is figyelemmel kísérte a múzeum építését. Számos alkalommal látogatott el hozzánk, hol a hallgatóival, hol külföldi vendégekkel; építészeti konferenciáinkon előadást tartott, a múzeumot egy kicsit mindig a magáénak is érezte. Van valami szimbolikus jelentősége annak is, hogy Barabás Jenő 1968 tavaszán részt vett a múzeumi építőmunka indulásakor az első kapavágás ünnepi aktusán, amikor maga is ásót vett a kezébe, és 25 évvel később, 1993 őszén ugyan már súlyos betegen velünk együtt ünnepelhetett a jelentős részben megvalósult múzeum alapítása negyedszázados évfordulóján. Emlékét tisztelettel és szeretettel őrizzük meg. Füzes Endre