Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
NOVÁK LÁSZLÓ: Temetkezési helyek és építményeik az Alföldön
1. kép. A kocséri középkori templomrom a körülötte lévő temetővel. 1994.( A fényképek a szerző felvételei) Kisebb alföldi helységek földesurai - kűriális falvak esetében -, a templom alatti kriptába temetkeztek. Őket mint kegyurakat is megillette ez a tisztesség. Erre vonatkozóan Irsát 15 említjük példaként. A falu elpusztult a 17. század végi háborúságok idején, sa 18. század első évtizedeiben kezdett újra népesedni. A helység egyik közbirtokosa, Zlinszky József és felesége, báró Resiczky Eleonóra" 1 a régi romos falak felhasználásával építette 2. kép. A jászapáti Kálvária-temető 1739-ben épített kápolnája, 1994. fel a római katolikus templomot 1746-ban az Urunk színeváltozása tiszteletére (az 1777-es Canonica Visitatio 'szerint Szent Orsolya tiszteletére). 17 A jeles kegyúr - akit 1742-ben Pest vármegye ügyészének választották meg ls - 1746-ban halálozott el,"' és a vörösmészkőbe vésett epitáfiumát az oltár felől jobbra, az apszis falában helyezték el. A család kriptája altemplom alatt kelet felől került megépítésre. 2 " A templomban, pontosabban a kultikus hely földalatti részében kialakított sírboltban, kriptában - mint a középkori altemplomokban általánosan temetkeztek az alföldi helységekben is. Cinterem A temetkezés fontos és általánosabb helyszíne volt a templom körüli, kő- vagy téglafallal elkerített terület is, a cinterem? Az itt történő temetkezés is rangot jelentett, mint utaltunk rá a korábbiakban. A kolozsvári magisztrátus 1574-ben megtiltotta az óvári klastromban való temetkezést, ugyanakkor úgy rendelkezett, hogy a szery (máshelyett czery) barátok klastromának proticusa előtt ami föld van, deszkával kérhessék be, oda lehet temetkezni. Egy évtized múlva már a templom körüli temető is betelt, s ezért megtiltották a klastromban és a kőkertben való temetést.A kőkért a cinteremre vonatkozott, ahol a sírokra kőből készített síremléket állítottak. A templom körüli temetkezés általános jelenség az Alföldön is. Tudjuk, hogy Nagykőrösön 1646-ban építették a templom körüli kerítést, a cintermet: „A czintirim csinyáltatása végett az vajdának fizetett a bíró uram 19. t. (tallért). Az czintirimhoz való meszet vettük 106 ft. 30 d. ... Kőműveseknek az czintirim építéséjeért fizettünk 83 f. ... Az czintirim ajtói vasazása és csinyálása a vasak árával együtt tölt 3 ft. 34 d." jegyezték fel a mezőváros számadáskönyvében. 23 A cinterem egyrészt temetőhely volt, másrészt pedig védelmi funkciót töltött be. Ennek különös hasznát a Rákóczi szabadságharc idején látta a város. Osztrák tisztek irányítása alatt rácok törtek a városra 1708. szeptember 11-én, de a körösiek - a kuruc felment csapatok segítségével - sikeresen visszaverték a támadást. A templom tornyából és a cinterem faláról lőtték az ellenséget. 24 A cinterem falát 1830-ban bontották el, s használták fel tégla anyagát a gimnázium építkezésére. 25 A templom körüli temetkezésre példát említhetünk a Jászságból is. A jászkunok 1745. évi redemptióját követően került sor Jászapátin a római katolikus templom újjáépítésére. A templom körül 1754. január 26-án kijelölték a temetőt is. 2 " A 18. század utolsó negyedében fokozatosan megszűnt a cinterem temetkezésre történő használata. Sajátos módon azonban, a templom körüli temetkezést később is nyomon követhetjük, mégpedig a pusztákon. Egy-egy középkori templomrom körüli térség továbbra is temetkezés helyéül szolgált, tehát a kultikus központ
