Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
KECSKÉS PÉTER: Vallásos társulatok Gyöngyösön
nitást. 7] A társulat tagjainak „skapuláré viselése és átadása" a kárhozatmenteség Ígérvényével járt, de a Mária-zsolozsma végzésével és a szerdai böjttel is párosult. Népes búcsúk és intenzív hitélet jellemezte működésüket a 20. században is. 7: Mint már említettük, a jezsuiták Gyöngyösön 1634-1773 között tevékenykedtek."' Szőlőbirtokokat, malmot kaptak, illetve szereztek, de javaik 1773-ban, megszüntetésükkor a királyi kamarára és a helyi iskolára szálltak. Másfél évszázados itt tartózkodásuk nem volt felhőtlen, mert 1706 1710 között is elűzték őket Gyöngyösről. 74 A jezsuiták ferencesekkel való kapcsolata sem volt gond nélküli. Vitába keveredtek az iskolai nyelvhasználat (latin, illetve magyar), a kálváriaépítés, dc dogmatikai kérdésben is. 1636-ban a később egri püspök, jezsuita Lósi Imre vitába szállt a gyöngyösi ferencesekkel a kérdésben, hogy „a tojás és tejféle ételek böjti napon élvezhetők-e". A jezsuiták kemény álláspontja miatt a „ferencesek berzenkedtek, a gyöngyösi hívek pediglen nyugtalandoktak". 75 A jezsuiták által kezdeményezett két társulat közül 1682-ben alakult meg Szűz Mária Társulat, későbbi forrásokban: a „gyöngyösi Deákok céhé\" Rendtartásuk a Regnum Marianum és a fegyelmező tettre készség szellemiségét sugározza, a társulattípus jellemző példája. 77 A 19 pontból álló regula szigorúságára mutat, hogy szinte minden követelmény mögött a pénzbüntetés szankciójával kell számolni. A Mária-kultusz négy ünnepén (Gyümölcsoltó- és Havi Boldogasszony, Kis20. kép. Társulati zászlók a Ferences-templomban (Jézus Szíve- és Szent István Vértanú Társulat) asszony és Boldogságos Szűz fogantatása napján) a miséken, s azt megelőző vecsernyéken a fáklyás őrtállás a dékányok részére kötelező volt fizetség terhe mellett. Pénzbüntetés terhe mellett a céhbeliek Advent kezdetétől Karácsonyig minden hajnalban rorátéra (hajnali mise) voltak kötelesek menni. A temetésen mindenkinek ott kellett lenni, s aki elmaradt, egy köböl bort fizetett. A társulati szőlő művelésének elmulasztása, a behívótábla továbbadásának késedelme, a dékányok elleni zúgolódás vagy a beteglátogatási kötelesség figyelmen kívül hagyása - mind pénzbüntetést vont maga után. A zárótételben szerepel, hogy aki valamilyen súlyos okból (emberölés, lopás, paráznaság) kizárattatik: „egy céhbe se fogadtassék'V* A Deákok céhét a megyei közgyűlés 1685-ben hagyta jóvá, a jezsuiták visszatérése után a társulat különösen az ifjúság körében volt kedvelt: „az ünnepnapokat ájtatos könyvek olvasására fordították... a processziót vidéki tagokkal egyetemben járták". 1729-ben az ország egyik legnagyobb Mária-társulatának tartották, 1752-ben több mint kétezer tagjuk volt. 711 Megszüntetés idején az 1782-es elismervény szerint ingóságaik nagyobb részét a gyöngyösi gimnázium kapta meg. s " A Szent Bertalan-templomban a Mária-kultusz azonban nem szakadt meg. A kallósok céhének 17. századi, a molnárok céhe 1750-ben „széjjel hányt" és a mészárosok céhének oltárrészeiből építették össze a 18. század végén a Mária mennybemenetele néven ismert oltárt, amit a 20. században is a Mária-társulat gondoz/' Fentieket erősíti 21. kép. A Ferences-templom társulati zászlói (Szent Lélek- és Rózsafüzér Társulat)
