Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

KECSKÉS PÉTER: Vallásos társulatok Gyöngyösön

18. kép. A gyöngyöspüspöki Szűz Mária Társulat Hordozó Máriája ( 1858) kiadású „Len kötelecske" és a „Szeretetnek kötele" c. füzetek (1720, illetve 1736) már az ellenreformáció szellemében íródtak."

2 Visszatérve a három gyöngyösi coetusra, 1785-1787 között formálisan megszűntek, de tagjaik más társulatokban tovább tevékenykedtek. A hannadrendiek valószínűen folyamatosan működtek, s 1844-ben Jézus Szíve Társulat néven alakultak újjá. Öt karéjos körmeneti zászlójuk a 19. század közepén készült (20. kép, bal oldali zászló), s a ferences évfordulóra emlékező zászlajukat 1926-ban avatták fel (22. kép). Oltárhoz 1913-ban jutottak, amikor is a korábbi barokk Rozália-oltár (1724)

63 helyén „építhettek imádkozó helyet" (23. kép). Népes, főként asszonyokból álló, zárt közösségük a puritán életvitelt képviseli. Búcsúi előénekesek és siratóaszszonyok jeles képviselői kerültek ki közülük a 20. század első felében. Meg kell említenünk a ferences Mária-kultusz egy jelentős hagyományát, bár csak részben társulati illetőségű. A 14. században volt nagy méretű Pieta-típusú szoborhoz kötődik a csodatevő hagyomány. 15. századi változatának 1680-ban Almásy András plébános oltárt emeltetett a templomban. A relikvia számára 1761-ben a templom déli oldalán biztosítottak helyet. 1913-ban új oltár és szobor (1942) került a kápolnába. Az eredeti kegyszobor sorsa ismeretlen, 17-18. századi ábrázolása fennmaradt (17. kép). A kegyszobor a gyöngyösi kolostortjeles búcsújáró hellyé tette."

4 Ferences felügyelet mellett működött, s létezik a Rózsa19. kép. Szent Ferenc oltára a ferencesek templomában füzér Társulat (Rozalium, Olvasó Társulat). A 18. század közepi alapítású kongregáció"' templomi zászlaja a 19. század közepén készült, 1955-ben újították meg (21. kép, jobb oldali zászló). A Mária-tisztelet erősítésére, fokozott imakészségre orientált társulat"" iratai jórészt elpusztultak. Legújabban is az egyik legnagyobb lélekszámú közösség, tagjaik főként idős asszonyok. A ferences szellem körmeneti, búcsúi hitéletének képviselői, továbbvivői. A gyöngyösi ferencesekhez kapcsolódik a gyöngyöspüspöki Szűz Mária Társulat is. Apáterek filiale templomaként ( 1788) szolgáló egyház laikus társulata már 1746ban létezett."

7 Közösen művelt szőlőjük 1766-ban 6 kapás nagyságú."" Oltáruk és zászlójuk (Mária eljegyzése) ma is megvan a püspöki templomban (24. kép). Aconfraternitas érdekes történeti mozzanata, miszerint 1790-ben templomuk ünnepén (Olajbafőtt Szent János) a királyi rendelet ellenére a ferencesek búcsút tartottak, mondván: „a hívek esőért akarnak könyörögni". Ezt a jezsuita szellemiségű felsővárosi plébános helytelenítette. A vitában közvetítést vállaló városi magisztrátus kérése 1794-ben végül az egri püspök engedélyezte a búcsú megtartását."

9 E társulat tulajdonában volt a nagyszombati Könnyező Mária kegykép 1708-as másolata,

70 Hordozó Máriájuk 1858-ban készült (18. kép). A Mária-kultusz alsóvárosi hagyományához kötődik a Gyöngyöshalász határában, a budai karmeliták alapította kápolna, „kárméruska" ( 1754) és búcsújáró hely. Ugyanis a gyöngyösi ferencesek gondozták mind a kápolnát, mind az egri püspök által engedélyezett Skapulare Confrater-