Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
KECSKÉS PÉTER: Vallásos társulatok Gyöngyösön
Az oltár felső részén ovális keretben Nepomuki Szent János álló alakja a város háttere előtt, valószínűen helyi mester 19. század közepi munkája (11. kép). 53 A társulat megújított rendtartása 1726-ból való. Három rudas, körmeneti zászlójuk zöld brokátból készült 1 825ben öt karéjjal. A zászlóbetét Jézus Szíve témát ábrázol, 1955-ben újítják meg (12. kép, középső zászló). A társulat egyik kiemelkedő családjának kősírjeleit a mai napig gondozzák (13. kép). A feliratok utalnak a társulatok közötti átjárhatóságra (Tamás- és Mária Társulat). Egyidőben, akár tartósan is lehetett valaki két társulat tagja, azonban csak az egyikben viselhetett tisztséget. A gyöngyösi Szent Lélek Társulat „rendszabásait" (1810), annak középkori ferences vonatkozásait már ismertettük (begina apácák és kápolna)/ 4 Most néhány 19. századi tárgyra hívjuk fel a figyelmet, melyek a temetési kultusz és tiszteletadás szertartásait képviselik. Ezek közé tartozik a múlt század eleje óta szokásos „csatos könyv" és temetési kereszt koporsóra tétele (14. kép). Továbbá a templomi és temetési „szolgálatkor illendő viselet" vagyis a „fáklyaviselés és dolmányos ruha" (15. kép). A kék vagy fekete posztóból rövid derékra szabott dolmányokat vékony vászonnal vagy flanellal bélelték. Elől két. hátul három részből szabták, hosszú, összeszűkülő ujjal, álló gallérral. Elülső oldalát 12 sor szőrzsinórozás, soronként három sodrott ezüstgomb díszítette. A kézelőn és a hát szabásvonalai mentén fekete selyemzsinórból „girlandot" varrtak fel (16. kép, a. és b). E 19. századi darabokkal vonhatók párhuzamba a gyöngyösi szűrszabók 17-18. századi limitációiban szereplő dolmányok, amelyeket az oppidánusok ünnepi alkalmakkor viseltek. 55 A vallásos társulatok történetének felívelő időszaka a 17. század közepe és második fele, a rendi alapítások és az ellenreformáció kora. A „gyöngyösi barátok" 1648-ban alapították a Szent Ferenc Társulatot, a „kordások céhét", az övviselők kongregációját, rendtartásukat X. Ince pápa 1651-ben hagyta jóvá. A páduai Szent Antal Társulat 1671-ben alakult X. Kelemen pápa bullájával (1672). A ferencesek salvatorianus tartományának képviselői tehát a pozsonyi főtestvérület megalakítása (1630, illetve 1663) után néhány évvel megszervezték e gyöngyösi confraternitásokat/" A ferences társulattípus két változata között csak az ünnepek kultuszában és a támogatók körében volt különbség. 5 " Ebben az időszakban alapították a harmadrendiek, a „terciánusok", a „Szerafikus Laikusok céhéi redukált kötelezettségekkel. 1673-ban építették meg a gyöngyösi promontoriumon (Sárhegy) a Szent Anna kápolnát az egri püspök búcsúengedélyével, ferences fennhatósággal. 5S Gyöngyös a 17. században a puritán ferences szellemiség egyik legjelentősebb központja, jól szervezett licenciátussal, a közeli rendházak csak a 18. század első harmadában kapcsolódtak e munkához. 5 " A gyöngyösi kordások 13 pontból álló rendtartásának 18. századi másolatából azért is érdemes idéznünk, mert ezek a punktumok a barokk szigorúság és anyagiasság szellemével ellentétben a hitben megerősödött szerény életvitel gyakorlatát szorgalmazták: „Az Ur Isten, kinek 17. kép. Szűz Mária oltára a Ferences-templomban (metszet, 1836) tisztességére ingyenesen minden cselekedeteinket rendelnünk kell" (I). Hónap „első vasárnapján, az Procession jelen legyenek" (III). Ekkor „magán hordozza mindenki a kordát ugy, hogy megláthassák" (IV). A processziókon „mindenki a kordások közül égő gyertyát hordozzon a kezében" (V). Az évi négy ünnepen „meggyónjanak és communikáljanak" (VII). Továbbiakban a rendtartás a temetéseken való résztvételt írta elő. A tolerancia nagymérvű érvényesülésére mutat, hogy ha bűnöket követnek el vagy feladataikat elmulasztják, „nem vétenek benne, de ők is érdem nélkül maradnak". 6 " A kordások Assisi Szent Ferenc oltára a gyöngyösi templom evangéliumi oldalán áll. Az oltárt Portincula és Assunta képek díszítik. Az 1759-ben készült szobrok Szent Bonaventurát és Szent Lajost ábrázolják (19. kép). A leckeoldalon található Páduai Szent Antal oltára, amit ugyancsak 1759-ben építettek. A két oltár a középkori azonos patrociniumú mellékoltár helyén található."' A visitációk szerint a 18. század első harmadában nyomtatott rendtartás-kiadványok révén is alakultak a falvakban ferences társulatok. A pozsonyi és gyöngyösi
