Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
GILYÉN NÁNDOR: A parasztház alaprajzi fejlődése és a lakáskultúra
7. kép.Teljesen beépített tornác, Szentgál (Veszprém m.) VAJKAI Aurél 1959. 193. SZ: szoba, K: konyha, G: gádor, P: pince, 1: istálló A tornác beépítésének szándéka hamarosan az új építkezéseknél is jelentkezik. Ennek jele lehet, ha az egyik vagy ritkábban mindkét szoba szélesebb, mint a pitvar, aminek következtében a háznak tört vagy lopott tornáca lesz. Ez az alaprajz természetesen elsősorban ott fordul elő, ahol a tornác a ház szerkezetéhez szervesen kapcsolódik (tehát nem toldott tornác). Több olyan esetet is ismerünk, ahol a fenti alaprajzot a ház átalakításával valósították meg, így növelve a szobák szűkösnek érzett terét. Mivel ez a megoldás a helyiségek számát nem növeli, a lakáskultúrában minőségi változást nem jelent ( 1. ábra). Lényegében ugyancsak a tornác beépítéséhez tartozik a lakóháznak az Alföld déli részén, valószínűleg csak századunk elején szokásossá vált bővítése. Ezt az itt jellegzetes toldott tornác helyett, ahhoz szerkezetileg teljesen hasonlóan, de már eleve zártan építik. Először CS. SEBESTYEN Károly figyelt fel erre a jelenségre Szeged környékén. Elterjedését a Tisza mentén már ő is tapasztalta, de az újabb kutatások azt valószínűsítik, hogy a DélAlföldön máshol is, elsősorban a Bácskában és a Kiskunságban számolnunk kell ezzel a típussal. 3 " Az „L" alaprajzú ház A lakóház alaprajzi fejlődésének újabb, a 19. század végétől terjed formája az „L" alaprajz. Ezek a hajlított, hajtott görbe, vinklis stb. háznak nevezett épületek amelyeknek valószínűleg a Dunántúl délnyugati részén sincs közvetlen kapcsolatuk a régi hajlított házakkal városi hatásra terjedtek el. Megjelenésük mindenütt a jómód, a polgárosodás jele. Talán nemcsak Nagyszalontán járja a mondás, hogy „nagy a mód, még a ház is meggörbül tülle'V 1 Az alaprajz vidékenként jelentős elté8. kép.„L" alaprajzú ház, Zádorfalva (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) CSERI Miklós 1987. 25. kép; 1: tisztaszoba, 2: elsőház, 3: konyha, 4: utóház, 5: kamra, 6: folyosó (tornác)
