Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

ZENTAI TÜNDE: A takaréktűzhely a parasztházban

mckből áll: pitvarbcli sütőkemence... valamint lakóházbeli kandallószerű tüzelő kemence es a többnyire mellé épített plattenes tüttő." A kandallókkal együtt használt vaslapos tűzhelyek itt is alacsony, egyreszes, ajtó nélküli kezdetleges szerkezetek. A nagyobb, sütős rakott sparheltck az 1930-as évektől kezdik kiszorítani a kandallókat/" A székelyek házait 1900-ban SZINTE Gábor úgy mutatja be, hogy „... a székelyek közt is bevonult már mindenfelé a füstös sparherd.A kászoni székelyeknél az 1800-as évek végétől kezdik fölcserélni a csempés sódot, kandallót, plattenes ércfűtővel.™ Majd mindenütt megtalálhatók az egyszerű, elől nyitott p/itás (vaslapos) fűtök a moldvai csángók kemencés és füstfogós komplexumaihoz csatolva. Múlt századvégi példányai már többnyire kürtővel rendelkeznek. A főzőhely kürtőjét, belefoglalva az egykori füstfogót is, terjedelmes, bonyolultan összetett, zárt fűtőberendezéssé, szobává alakítják.'" E szóba kályhák formája és funkciója a szatmári menekültekéhez hasonló. A felsorolt takaréktűzhelyek között itt-ott a vasból készült mobil változat, a csikótűzhely \s feltűnik. Egy dombéi (Kis-Küküllő m.) jegyzőkönyv már 1863-ban két esetben is említi, hogy a városból vas- illetve ertz fűtői hozatnak."

1 A mernyei uradalom 1877-ben Dörgicsén (Veszprém m.) leltárba vett fali és lábas takarék tűzhelyei'' közül az titóbbi minden bizonnyal csikótűzhely. A 19. század végétől az ország legkülönbözőbb részéből vannak róla adataink. Közülük kiragadott példaként idézzük, hogy egy dél-zalai pátrói háztartás számára 1890-ben vásárolnak csikósporhe/tet."'' Ezzel cgyidőben a kászoni székelyek kezdik mázas csempés kandallóikat öntött ércfűtöxx cserélni."' A Börzsöny nyugati falvaiban a csikósporhclt vagy más néven a csikótranszport az 1920-as évektől terjed.'' Az 1920-30-as évtizedekben a Kisalföldem is divatba jön a transzport."" A találóan transzportnak nevezett hordozható takaréktűzhely ebben az időszakban fokozatosan kezdi fölváltani az épített változatot. A folyamatot azonban keresztezi a gyári zománcos asztali tűzhelyek megjelenése. E tömegtennék az 1940-es évektől lassan olcsóbb lesz a drága lakatosmunkával készített csikótűzhelynél. A rakott takaréktűzhelyek szerkezeti és formai kialakításával kapcsolatban hangsúlyoztuk viszonylagos egyneműségüket, szembeállítva a hagyományos tüzelőszerkezetek sokféle variációjával. Ugyanakkor azonban a takaréktűzhelynek is több változata és fejlettségi foka figyelhető meg. Az ország majd minden részén megtaláljuk az egyszerű, redukált funkciójú, sütő nélküli vaslapos főzőhelyel. Az 1930-as évektől szinte napjainkig számos példáját örökítették meg fényképen vagy följegyzésben. EBNER Sándor 1931-ben egy kadarkúti (Belső-Somogy) füstöskonyhában fényképezte,"" dc ismertették - többek között Báeskából. a Mátra vidékéről, a Felföldről és az Alföldről, Bereg megyéből és Erdély számos területéről."" Legutóbb egy derecskéi (Hajdú-Bihar m.) csőszház szobai kemencéje mellé épített változatát mutatta be SABJÁN Tibor, fölmérési rajzokkal együtt."'' A sütő nélküli rakott sparhelt könnyen kínálja azt a magyarázatot, hogy a takaréktűzhely fejlődésének korai állapotát testesíti meg. Ez az egyszerűség azonban a mai országhatárokon belül sokkal inkább a 12. kcp. Konyhából futott cserépkályha vaslapos vállal és 13. kép. Rakott takaréktűzhely régi kályhaszemek felhasználásáberakott sütővel, Golle (Somogy m.), val, Markotabödöge (Győr-Moson-Sopron m ) TAKAC S Lajos felvétele, 196 !. SZABÓ Jenő felvétele. 1979