Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

BÍRÓ FRIDERIKA-KÁLDY MÁRlA: "Serkenj fel és állíts alsó iskolákat..." Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből I.

Bíró Friderika-Káldy Mária „SERKENJ EEL ÉS ÁLLÍTS ALSÓ ISKOLÁKAT..." FEJEZETEK VAS MEGYE FALUSI ISKOLÁINAK TÖRTÉNETÉBŐL I. Tanulmányunk címét adó felhívást Apáczai Csere János, a kivételes tehetségű' erdélyi gondolkodó tette a 17. század derekán, miután egy kis erdélyi falu - a Brassóhoz tartozó Apáca - alsó iskoláját kijárta és elvégezte a kolozsvári református iskolát, a gyulafehérvári főiskolát, majd nagyhírű holland egyetemeken a doktori címet is elnyerve hazatért Magyarországra.

1 Annak ellenére, hogy a megelőző évszázad derekától hazánkban a protestáns és katolikus egyházak iskolaépítő kezdeményezéseinek köszönhetően, majd tudatos „iskolaépítő" programja következtében egyre több falusi iskola létesült és fokozatosan gyarapodott a magasabb iskolákat járt tanítók száma, a külföldről hazatért iskolaépítő tudóst szomorú kép fogadta. Bár tudta, hogy a háborúk, a török elleni harcok, a reformáció-ellenreformáció küzdelmei és egyéb kedvezőtlen hazai körülmény gátolta, sok esetben egyenesen visszavetette az alsó- és felsőoktatás módszeres kiépítését. Milyen erőviszonyok formálták, alakították, szűkebb területünk falusi művelődési lehetőségeit az elmúlt századokban, milyen szellemi és politikai áramlatok hatottak a falusi iskolák építésére, vagy éppen pusztulására? Kik voltak azok az elkötelezett tanítómesterek, akik a zaklatott évszázadokban a falusi gyermekek oktatására vállalkoztak? Milyen utat járt be Vas megye nyugati sávjának népoktatásügye a 18. század végéig, és hogyan alakult, változott az alsófokú oktatás a 19. század közepéig falvainkban? E kérdésekre próbáljuk megtalálni a választ tanulmányunkban. „Oratóriumot és Oskola Házat tsak öszve rótt Fenyő Fából építettek tulajdon magok költségeken, ugyan 1803 dik esztendőben, mely két épületek a currulis és manuális munkákat ki-vévén, melleket önként magok vittek véghez, került mintegy 300 Rhénusi forintokba." „...Az Oskola Háznál szoba, Konyha kéményre classis, kamara, alatta pincze, Istálló, két ól... Az. Oskola Háznál: az oskolában Egy fekete író Tábla, egy kis asztal, egy hátas szék, egy Dob. A Rector házába egy asztal".

2 A senyeházi református eklézsia 1803-ban készült pecsétjén is látható épületek nemcsak nyugati határszélünk jellegzetes faépítkezésének korai képi dokumentumai. Sokkal inkább tekinthetők a türelmi rendelet utáni évtizedekben egyre inkább megszilárduló szabad vallásgyakorlat szimbólumának. A felépült iskola pedig a térség korabeli alsófokú oktatásának mérföldkövét is jelentheti, de a 19. század elején új alapokon induló általános falusi népoktatás jelképévé is válhat.

3 Vas megye iskolatörténetét vizsgálva országos viszonylatban is egész korai adatok tanúskodnak arról, hogy a falvakban és kisebb-nagyobb mezővárosokban már iskolák is álltak. Az egyik legkorábbi adatunkból megtudhatjuk, hogy Pápócon, a 14. század közepén alapított Szent Ágostonrendi szerzetesek egy alapítványi rendelkezés alapján évente 40 dénárt voltak kötelesek a pápóci iskolamestereknek kifizetni. Az 1371-ból való alapítványi okirat szerint a kis mezővárosban ekkor több iskolamester is tanított. A városban később, a 15. században is működött iskola.

4 A szombathelyi plébániai iskola fennállásáról több középkori adat is beszámol. Máté, gencsi plébános az 1400as évek végén a szombathelyi várban járt iskolába. Egy 1566-os tanúvallomás szerint pedig Benedek, ajaki apát káplánja tízéves korában Szombathelyen tanult, ahol akkor a külső várban volt az iskola. A káplán 1510 körül tanulhatott ott.

5 Ez az iskola a templom közelében, a püspöki palota szomszédságában állt. Erről már 1490-es for0 1. kép. A senyeházi református eklézsia 1803-ban készült pecsétje. DEIM Péter felvétele