Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)
BÍRÓ FRIDERIKA-KÁLDY MÁRlA: "Serkenj fel és állíts alsó iskolákat..." Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből I.
2. kép. Tanító és tanítványa a 17. században. (COMENIUS: Orbis Pictus. 1675. 2.) rások is szólnak, de még 1560 körül is itt találjuk. 1634-ig más helyen működött, majd ideiglenesen Sobry prépost házába helyezték, ahol a diákok az öreg szobában lakhattak és a konyhát is használhatták. 1637-ben új iskola épült Szombathelyen, ami sajnos hamarosan leégett, de a püspök újra megépíttette, majd utóda Püsky püspök „...az oskolát sindeleztette és ami hija volt, építette, kertiét foniatta". 6 Egy másik forrásból azt is megtudjuk, hogy „...kemencét rakott bele... kéményét magasabbra emeltette... deszkáit és egyéb épülethez, való Instrumentumokat is az várból attak". Egy tanúvallomásból az is kiderül, hogy az építkezéshez szükséges meszet és téglát szintén a várból vitték. 7 Körmend a középkori Magyarország egyik rangos mezővárosa volt. Nagy piactere szélén nemcsak várkastély, városháza, kolostor és templomok álltak, de a Szent Erzsébet-templom közelében egy iskola is működött. 8 Ennek a plébániai iskolának létét egy 1499-beli adat is megerősíti. Egy malom említése kapcsán szó esik a Rábához közel álló iskoláról is. 9 A közeli Monyorókeréknek, amely fontos vásáros- és vámhelynek számított, a 15. század második felében volt iskolája. 10 E szórványadatok arról győznek meg bennünket, hogy jóllehet a korai századokban Vas megyének is - az országos helyzetnek megfelelően - igen gyér és laza iskolahálózata volt, de a falusi és mezővárosi plébániai iskolák mégis egyre több lehetőséget kínáltak a tanulni vágyó gyerekeknek. A módszeres iskolaépítés terveiről és a rendszeres iskolai oktatás bevezetésének gondolatáról azonban csak a 16. században hallunk. Magyarország első és két évszázadig egyetlen egyetemének városában, Nagyszombatban az 1560-as zsinaton Oláh Miklós esztergomi érsek elrendelte, hogy minden plébánia mellett kisiskolákat kell szervezni. Ezzel a rendelettel egyben megindultak a reformáció-ellenreformáció vallási küzdelmei, bár már 1548-ban is az ellenreformáció céljai késztették a pozsonyi országgyűlés törvényhozóit arra, hogy a főpapokat a helyi iskolák újjászervezésére, illetőleg újak alapítására ösztönözzék. Azt akarták elérni, hogy az elpusztult kolostorok és káptalanok földbirtokjavadalmait nevelési célokra fordítsák. A törvényhozók előírták, hogy a tanítók a gyermekeket „...a jó tudományra és az igaz vallásra oktassák, legyenek tanultak és becsületesek"'." Mindez a felhívás, mind pedig Oláh Miklós rendelete arra volt jó, és azért volt nagyon fontos, mert ráirányította a figyelmet a tudatos és tervszerű oktatás szükségességére. Hasonló célok indították el az 1530-as években a reformáció hirdetőinek nevelési programját, ami már a legkorábbi baranyai kánonban is megfogalmazódott: akarjatok, hogy minden tanétó ne csak praedicáljon, hanem az. gyermekecskéket is az kereszténységnek fondamentomára tanétassék." 12 „Olvasni tanétó iskoláik legye-