Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)
JUHÁSZ KATALIN-G. SZABÓ ZOLTÁN: Barokkos házoromzatok a Kisalföld népi építészetében
10. kép. A tetősík fölé magasodó díszes, félkörívben záródó, téglából rakott oromszél ( 19. század második fele). Szilsárkány (Sopron megye), Fő u. 99. SZABÓ Zoltán felvétele, 1993. 1. táblázat 42. sz. E dolgozat keretein belül mi érthető módon nem vállalkozhatunk az általunk hiányolt kérdések részletes tárgyalására, csupán az átadás-átvétel folyamatával kapcsolatos néhány, eddig kevéssé figyelembe vett összefüggésre szeretnénk felhívni a figyelmet, kézzelfogható példákkal egészítve ki mondandónkat. Anélkül, hogy a divat-fogalom definiálásának útvesztőibe bonyolódnánk, 36 úgy véljük, hogy a barokk (és más) építészeti stílus térhódítása - a grand arttól a paraszti építészetig - divatjelenség terjedéseként is felfogható, amelyre a divatjelenségek általános törvényszerűségei érvényesek. Ebben az esetben különösen figyelemreméltó lehet témánk szempontjából az általános divatelmélet itt következő néhány megállapítása. SPENCER. Herbert írja 1882-ben: „a divat, természetéből adódóan utánzás. Az utánzásnak két nagyon eltérő indítéka lehet: egyrészt az. utánzott iránti tisztelet, másrészt a vele való egyenlőség bizony gátasának vágya • A „leszivárgás" elméletét cáfolva KING, Charles W. megállapította, hogy „bármely adott csoport (vagy csoportok osztályt alkotó együttese) az ötleteket a vele érintkezőcsoportoktól szokta átvenni.™ ...A divatok a központi helyektől horizontálisan terjednek kifelé, vertikálisan pedig - .V ez a fontosabb szempont - valamely adott csoport tanácsadójának nem a megkülönböztethető legmagasabb csoportot szokta választani, hanem inkább a közvetlenül fölötte állót. " 39 A fenti megállapítások fényében a teljesség igénye nélkül szükségesnek tartjuk néhány konkrét példa ismertetését az átadás-átvételre a különböző társadalmi szinteken. 40 • 1. kép. Sárga színű vakolattal borított, téglából rakott, ellentétes ívü, hegyesszögben záródó oromzat. Feltehetően a XIX. század utolsó harmadában épült (az évszámból csak az első két számjegy volt látható: 18..). Szilsárkány (Sopron megye), Fő u. 96. SZABÓ Zoltán felvétele, 1993. 1. táblázat 44. sz.
