Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

JUHÁSZ KATALIN-G. SZABÓ ZOLTÁN: Barokkos házoromzatok a Kisalföld népi építészetében

12. kép. A századfordulón (1902) készült vert falú lakóház. A félkör alakú oromcsúcshoz kétoldalt 3-3 konkáv ívmező kapcsolódik, melyeket egylépcsős vállszakaszok kötnek össze. Tápszentmiklós (Győr megye). Fő u. 20. SZABÓ Zoltán felvétele, 1993. 1. táblázat 45. sz. Mint tudjuk, a 17-18. század folyamán a magyar főpapok szinte kivétel nélkül rövidebb-hosszabb időt töltöttek Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricum „növendékeiként". Ekkor alkalmuk nyílt a kor ízlésével való azonosulásra is, melynek lényege az egyház külső fényének kifejezésére irányuló törekvés volt.

41 Ok hívták Magyarországra azokat a divatos olasz, osztrák építészeket, akik Itáliában és Ausztriában akkoriban a legnépszerűbbek voltak. Gróf Barkóczy Ferenc egri egyházfő például szinte teljes egészében másoltatta le a piaristák bécsi Maria Treu templomát 1765 és 1767 között Egerben. Az építész Gerl Mátyás annak a Hildebrant osztrák építésznek a segítője volt, aki több híres barokk épület mellett Savoyai Jenő ráckevei kastélyát is építette 1702-ben.

42 Tehát - mint láttuk - a megrendelő egy konkrét előkép alapján adott megbízást építészének. Ez a mechanizmus szintén jól nyomon követhető a már említett „hármasság", a Versailles-Schönbrunn-Fertőd kastélyai esetében. A gyűjtőutunk során talált barokkos oromzatú házak esetében szintén kivétel nélkül a fent leírt mechanizmus működött, azaz a „közeli" minta utánzása. Adatközlőink az oromzattípus kiválasztásának indoklásául egy közeli faluban vagy városban látott hasonló házra hivatkoztak, amely az építtetőnek megtetszett, s maga is hasonlót rendelt kőművesmesterénél. Ez történt például a 9. képen látható tápszentmiklósi „Saller-féle" ház esetében, vagy a későbbiekben részletesen is leírt tápszentmiklósi ház (14. kép) építése során is. Napjainkban ugyanez a mintakeresés módja, ha valaki házépítésre szánja el magát, bármely vagyoni rétegbe is tartozik.

43 Az átvétel másik indítóoka lehetett, mikor az építőmester tudása legjavát felhasználva, falun letelepedve a saját házát építette meg barokkos oromzattal, amely egyben cégérül, reklámként szolgálhatott a falu lakosai számára. Egy ilyen példát már említettünk: Pálos Ede egyik rajzán szerepel Vengler Pál építőmester Vágón 1835-ben épült háza (21. kép), amely a rajz készítésekor (1907-ben) egyetlen ilyen típusú volt a faluban. További kutatási terveink között szerepel annak vizsgálata, hogy milyen hatással volt Vág és környéke népi építészetére e kőművesmester ténykedése.

44 Az új ízlés közvetítésében speciális szerepe lehetett az uradalmakban működő építészeknek, akik „nemcsak a kastély és egyéb reprezentatív épületek tervét készítették el, hanem - mint az uradalmi kamarai építészek áltáléiban -, az uradalmi alkalmazottak, iparosok lakóházait, kocsmákat, gazdasági épületeket is terveztek".

45