Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

JUHÁSZ KATALIN-G. SZABÓ ZOLTÁN: Barokkos házoromzatok a Kisalföld népi építészetében

zatok is megjelentek.

29 Ez a stíluskeveredés jelentkezhetett egy falun belül, de akár egyetlen oromzaton belül is, sajátosan ötvözve a különböző' stílusjegyeket.

30 Felfigyeltünk arra is, hogy területünkön a falazott oromzatok közül jóval kisebb számban fordulnak elő a barokkos oromzatok, mint a klasszicista vagy romantikus stílusúak. A két utóbbi oromfajta akár egységes házsorokat, utcákat, sőt falvakat is alkothatott, míg a barokkos oromzatokról ugyanez egy korszakban sem mondható el a falvak viszonylatában. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy a barokk a legrégebbi a fent említett három építészeti stílus közül, tehát a legnagyobb - mintegy 100 éves - késéssel jutott csak el a parasztsághoz, másrészt a barokk oromzatok ívelt formáinak felépítése nagyobb szakértelmet, aprólékosabb munkát igényeltek a kőművesmesterektől, s ezt csupán egy szűk réteg tudta megfizetni.

31 A parasztok, „parasztpolgárok" századforduló táján tetőzött építési kedvének eredményeképpen a Kisalföldön a falazott oromfajták (köztük a barokkosak) szinte teljesen kiszorították a régebbi hagyományos oromzattípusokat az 1920-as évek végére. Az 1930-as évektől előbb az országos aszály, majd a gazdasági világválság begyűrűzése miatt az építkezések - különösen a falvakban - majdhogynem megszűntek. A válság évei után a történeti stílusok szerint épített oromzatokat fokozatosan felváltották az újabb divat szerinti, gyakran olcsóbb építészeti megoldások. Ezt a korszakot adatközlőink emlékezete segítségével is felidézhettük, akik elmondták, hogy a harmincas évek közepétől már csak „csapott tetőt csinyátak", azaz az utcai homlokzat felől a tetőt lekontyolták.

32 Az átadás-átvétel problémája A „parasztbarokk" oromzatok kapcsán szinte minden kutató kitér az egyik legizgalmasabb kérdéskörre, az átadás-átvétel problémájára. A kutatók többsége azon az állásponton van, hogy a paraszti építészet a barokk és más építészeti stílusok elemeit az egyházi épületekről, főúri palotákról, kastélyokról, uradalmi központokról és azok gazdasági építményeiről, nemesi kúriákról,

33 valamint a módosabb városi polgárság lakóházairól

34 vette át. A fenti nézeteket lényegüket tekintve mi is helytállónak tartjuk, azonban a szakirodalomból esetenként hiányoljuk a folyamat pontos mechanizmusának konkrét példák alapján végzett vizsgálatára irányuló törekvéseket.

35 9. kép. „L"-alakú lakóház (keresztház- és „beszálló" vendéglő) utcára merőleges déli homlokfala. Az ún. Saller-féle vendéglő 1912-ben épült egy ágasfás-szelemenes lakóház átépítésével, ahol az eredeti földfalakat téglafalakkal egészítették ki, megnövelve az alapterületet. Tápszentmiklós (Győr megye), Fő u. 135. SZABÓ Zoltán felvétele, 1993. 1. táblázat 43. sz.