Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

HÁLA JÓZSEF: Kőbányászat és kőfaragás a kalotaszegi Magyarvistán

15. kép. Faragott kőből és téglából épített magyarvistai lakóház elhalt, kinek a sírhely szánva volt. Az ilyen kőlapnak egészen külön feje van, melyet gyakran felékítenek tulipános és rózsás festésekkel, véséssel, melyek alján, minden felirat élén a sirkő felállításának évszáma ékesedik. Ezek sem alakban, sem egyszerűségében egyáltalán nem utánozzák azokat a régi formákat, melyek M, NP, Szt, MB és BH, oly sok számmal láthatók. De ehhez mérten, egyrészt, mert előállításuk költséges, másrészt, mert az erre alkalmas kő sincs meg mindenütt, ezen újabb keletű s modern ízlésű sírkövek elterjedése is korlátolt; a Félszegen csaknem ismeretlen; az Alszegen, hol erre alkalmas kő van, gyakoribb, az átmeneti vidéken pedig csakis az Alszeggel határos területeken hódolnak divatjának. "

53 A kalotaszegi sírköveknek JANKÓ János által leírt két fő típusa (az egyszerű, „régi" kőgomb és a nagyméretű, gazdagon díszített „modern kőemlék") több falu temetőjében ma is felismerhető.

54 A sírkövek alkalmazása Kalotaszegen napjainkban is elsősorban az Alszegen és különösen a Nádas mentén jellemző, ahol rendelkezésre áll a faragásra alkalmas kő. A Nádas mentén „...a régi sírjelek is kőből készültek. Amit a fa jelentett és jelent a felszegi embernek, azt jelenti a kő a nádasmentinek: a kenyeret, megélhetést, az élők és holtak otthonának díszítő elemét. A Vista, Gorbó, Inaktelke körzetében feltárt kőbányák több mint egy évszázada kiapadhatatlanul adják a faragásra kiválóan alkalmas fehér mészkövet, amely a vistai, inaktelki stb. mesterek keze nyomán sajátos, egyedi képet, hangulatot kölcsönöz a nádasmenti temetőknek. "

55 Jellemző, hogy a magyarvistai temetőben csak elvétve látni fejfát.

56 A falu kőfaragói nagy mesterei a sírkőkészítésnek. E munka a gátér alkalmazása óta megváltozott (e géppel darabolják fel a kőtömböket), de néhányan ma is a hagyományos módon végzik a sírkövek (4—5. kép) faragását. A magyarvistai kőfaragók sírköveket a magyar és román lakosságú falvak részére egyaránt készítenek. A síremlék megrendelése többféle módon történhet. Gyakori, hogy a kőfaragó és a megrendelő kimegy a temetőbe (Magyarvistán vagy a megrendelő falujában) és az utóbbi megmutatja a mesternek, hogy milyen követ szeretne csináltatni. Az sem ritka, hogy a megrendelő egy rajzot visz a kőfaragónak és annak segítségével magyarázza el az elképzelését. Vannak, akik a kő megtervezését rábízzák a kőfaragóra. ANDRÁS János Zsüke megrendelés nélkül is készített sírköveket. Otthon a saját elképzelése alapján többet megfaragott, majd elvitte azokat Bánffyhunyadra. Ott, a református egyház által részére biztosított helyen árusította azokat, s ha vevőt talált, a helyszínen véste rájuk a feliratokat. Az ő nevéhez fűződik egy sírkőtípus, az ún. pesti minta vagy pesti típus Kalotaszegen való elterjesztése is. Egy rokonától kb. húsz éve kapott budapesti