Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

HÁLA JÓZSEF: Kőbányászat és kőfaragás a kalotaszegi Magyarvistán

4. kép. Magyarvistai sírkő 5. kép. Magyarvistai sírkő A karika rendes alakja az aránylag nem vastag korong, amelyből kereket, csillagot formálnak; vannak hengerkeszerűek, vannak teljes gömbök s vannak buzogányfejformájúak. Készül fából, márványból, kőbéű, alabástromból s öntik ólomból is, (285) fából készült öntő mintába. Az Egeres-menti falvakban és Zsobok vidékén, ahol alabástromot s márványt bányásznak, remek kőpéldányokat találtunk, valóságos ékszer, olyan csinosak, ügyesek. Csudálatos, hogy e kis holmi alakjának kieszeléseben, a csekélyke fölület díszítésében mennyi az elmésség, az ízlés, az. ötvöshöz méltó díszítési érzék. Legegyszerűbbek az öntött példányok s nincs is rajtuk nagy változatosság. Annál változatosabb a fából faragott karika. Köralakja mintegy magától kínálkozik a rózsácskadísz kialakítására s valóban, mindazok a rózsácskaformaik, melyeket kapukon, kapatisztítókon, sulykokon láttunk, mind megvannak a karikákon is, sőt sokkal nagyobb a változatosság. Új meg új megoldását eszelik ki a kör kitöltésének, természetesen mindig mértani formákkal; a tárgy kicsinysége alig engedne meg a rendelkezésükre álló egyszerű faragó eszközökkel egyéb szabadabb díszt. A fából készült karikák csak alacsony, keskeny hengeralakúak, ritkáin áttört kerékformák. A kőkarikók legnagyobb része szintén ilyen s ez esetben ugyanolyan a dísz rajtuk, mint a fakarikón, de a kő anyagának megfelelőleg vastagabb henger oldalfelülete is díszítve van, olykor írással s évszámmal. A kör középpontjából, az orsólyukból sugarasan kiinduló csillagalak mellett kisebb csillagidomokat és rózsácskákat helyeznek a lyuk köré, gondosan kitöltve minden megmaradt helyecskét kisebb-nagyobb háromszöggel. Míg a kő és fakarikóknál jellemző a vésett homorú rajz: az ólomból öntötteknél domború a rajz. s ez. természetes is, mert nemleges alakjait, az öntő mintáját faragják ki. Az. egyszerű, megfordított alakok mellett sokszor a tekni kának jól megfelelő formákat találunk, ami ismét csak a kalotaszegiek helyes ízlésére és pompás formaérzékére vall. "

35 A karikákat legények készítették és szerelmi ajándékként adták a leányoknak. Egy-egy leány, zsinegre fűzve néha száz orsónehezéket is őrzött.

36 Kalotaszegen a legjelentősebb és legnevezetesebb népi kőipari központ Magyarvista. A kő hasznosítása Magyarvistán A kőbányászat és kőfaragás múltja és jelene Az először 1229-ben említett falu temploma a 13. század második felében épült, ebből az időből származnak a legrégebbi, a templom falába beépített kőfaragványok. Ugyanott a későbbi évszázadokban készített kőemlékek is fennmaradtak. 1977-1978-ban a templomdomb keleti oldalát két erős kőfallal erősítették meg, amelyekbe régi (köztük 18. századi) sírköveket építettek be

37 (2-3. kép). Mindezen alkotások feltehetően idegen mesterek keze alól kerültek ki, mert a ma is élő magyarvistai kőipar csak