Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

DOMINKOVITS PÉTER: Nemesi lakóházak, gazdasági épületek leírása a 18. századi Sopron megyéből (1764-1798)

Dominkovits Péter NEMESI LAKÓHÁZAK, GAZDASÁGI ÉPÜLETEK LEÍRÁSA A 18. SZÁZADI SOPRON MEGYÉBŐL (1764-1798) A későfeudális, kora újkori magyarországi nemesi társadalom kutatása sokirányú, komplex feladat. A megyei nemesség vagyoni rétegződését, gazdálkodását, települési formáit vizsgáló munkák, a családszerkezeti, család- és birtoklástörténeti feltárások, illetve a megyei tisztikarok társadalomtörténeti, a helyi politikai közvélemény történeti szociológiai, politikatörténeti elemzései mellett nagyon fontos - és ezektől mechanikusan el nem választható - az anyagi kultúra kutatása, a közvetlen élettér, a környezet, a lakásviszonyok bemutatása. Nem szabad felednünk, hogy a szélsőségesen differenciált nemesi társadalom tömegei a kulturális értékek, javak továbbításában egyszerre voltak minták és közvetítők a paraszti társadalom felé, miként a nemesség szociológiai összetételéből is adódóan maguk is kerültek az átvevő, integráló szerepbe, így a rendi, vagyoni rétegek társadalomtörténeti kutatása közvetetten és közvetlenül fontos információkat ad a társadalmon belüli kulturális mozgások, integrációk és szegregációk vizsgálatához. Forrásközelségünkben inventáriumok alapján a 18. századi Sopron megyei nemesség lakó- és gazdasági épületeiről készült leírásokból válogatunk. Más szempontrendszer alapján e megyében már korábban is történtek témájukat tekintve hasonló feltárások. CSATKAI Endre az 1930-as. 1940-es évek fordulóján művészettörténészként vizsgálta a fennmaradt 18-19. századi kúriákat, kastélyokat.

1 Eredményei kibővítve az összefoglaló munkában, Sopron és környéke műemléki topográfiájában is helyet kaptak.

2 KOPPÁNY Tibor a levéltári forrásfeltárás, illetve a művészet- és építészettörténet módszereinek együttes felhasználásával a Niczky család mihályi kastélyának építéstörténetét tisztázta.

3 A további irodalom részletes felsorolása helyett engedtessék meg egy kiragadás. VARGA Ferenc családtörténetbe ágyazottan mutatta be a zsirai (gyülevizi) Rimanóczy kastély építésének históriáját, s a család vagyoni erejét meghaladó reprezentációs célú munka következményeit.

4 Az itt közölt források által érintett nemesség döntő része vagyoni helyzete, társadalmi állása miatt kívül esett e vizsgálatok területén. Az olykor szűkszavú, máskor pedig nagyon is részletes leírások mögött szubjektív szempont figyelhető meg, ez az összeírás elkészítőjének precizitása, érdeklődése, ismeretanyaga. Az önmagukért beszélő források recens gyűjtésen alapuló megfeleltetése, elemzése FILEP Antal kutatásai segítségével megtehető. Az ott vizsgált szempontok a források korlátait is érzékeltetik." A 18. század végi, közepes nagyságú Sopron megye a korabeli Magyarország egyik legnépesebb törvényhatósága volt. Az 1773. évi hivatalos helységösszeírás a három szabad királyi város, Sopron. Kismarton, Ruszt kivételével 25 mezővárost - melyek döntően inkább nagyobb falvak -, 207 falut tüntetett fel. A II. József kori első magyarországi népszámlálás a 142 882 fős megyei lakosság 2,3%-át sorolta a nemesi jogállású személyek közé. Bár ez a 4,8%-os országos arányhoz viszonyítva abszolút értékben szerény mennyiség, de ha a relatív számot, a 3353 fős nemesi népességet nézzük, már cseppet sem az.

6 A magyar nemesi társadalom szélsőséges differenciálódása ma már lassan történetírásunk egyik toposza. A jogi elhatárolódás mögött egy sokrétű, bonyolult, majdnem szabályos társadalmi struktúra húzódik meg, melynek alapját a vagyoni viszonyok adták, de a hierarchiában elfoglalt helyhez fontosak voltak a hivatali pozíciók is, miként a földműves armalista, kurialista tömegek mellett egyes kézműiparokban is megjelentek (pl. takács, szűrszabó) a nemesek.

7 Az említett szélsőséges vagyoni differenciálódást Sopron megye példája is kiválóan igazolja. A Mária Terézia kori úrbérrendezésből kitűnik; 100 hold alatti úrbéres telki állománnyal 80 világi birtokos rendelkezett. Ok a vármegye összes földbirtokosának 63,5%-át alkották, s kezükön mindössze az úrbéres földterületek 1,86%-a volt. 101-500 hold közötti úrbéres fekvőbirtokkal csak 5 világi magánbirtokos rendelkezett. Ok alkották a „bene possessionatus" nemesség felső részét. A Sopron megyei nagybirtokok óriási túlsúlyát érzékelteti; a megye három legnagyobb birtokosa, a 11 uradalmat bíró hg. Esterházy Miklós, gr. Széchenyi Antal, illetve a győri püspök az úrbéres birtokállomány 2

A-a fölött rendelkezett.

8 WELLMANN Imre az úrbéres telkiállományból középbirtokosok. E határ fölött nagybirtokosokkal számolhatunk. A mechanikus behelyettesítésből adódó hibákat a szerző is jelzi, így felhívja a figyelmet az átbirtoklások. illetve a távolabbi megyében fekvő birtokok problematikájára.

9 Ismételten hangsúlyozni kell, a fenti arányok az úrbéres birtokállományra vonatkoznak, az ennél jóval nehe-