Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)
BÍRÓ FRIDERIKA-KÁLDY MÁRlA: "Serkenj fel és állíts alsó iskolákat..." Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből I.
kerteken kívül a tanítómester ingatlan javadalmát egyéb illetmények, szántók, rétek, néhol erdők is kiegészítették. A juttatott földek nagyságát és művelési ágak szerinti megoszlását is helyi szokások és közös megegyezések szabályozták. Legtöbb esetben azonban a birtok nagysága a plébános vagy lelkész földjárandóságának felét tette ki. Az újonnan felfogadott tanító díjlevele minden esetben magába foglalta az illetményföldek helyét, nagyságát, a rajtuk termő termények várható mennyiségét és azt is, hogy ezeket kinek kellett megművelnie. A díjlevelek azután legtöbb esetben hosszú ideig változatlanok maradtak, és később is, az új tanító felvételekor a megegyezés alapját szolgálták. Voltak olyan települések, ahol a tanítók igen szerény körülmények között tudták magukat fenntartani, de voltak olyanok is ahol a tanító jól működő parasztgazdaságot üzemeltetett. Koltán (Nemeskoltán) 1633-ban „a tanítómester másfél hold földet bír" 13 *. 1733-ban a büki tanítónak nem volt se szántója, se rétje. Összes jövedelme ekkor pénzzé téve 43,75 forint volt. Ez valószínűleg nagyon kevés lehetett, hiszen a „Tisztességes megélhetéséhez, szükséges lenne, ha 9 mérőt tudna vetni s három szekér szénáju rétje lenne s mindezt a hívek mivelnék. " - olvashatjuk a plébánia irattári feljegyzéseiben. Szűkös körülmények között élhetett a 18. század végén a zanati tanítómester is, mivel se szántóföldje, se erdeje, se faizási joga nem volt. Bár ezek helyett 4 forintot kapott a falutól. 159 A herényi tanítómesternek kis kertje és egy 6 mázsa szénát adó rétje is volt. Szántóföld azonban nem tartozott a gazdasághoz. 160 Óladon a 18. század végén „jelentéktelen kert" tartozott a tanítói házhoz. A tanítómesternek azonban nemcsak 8 pozsonyi mérőt hozó 4 hold szántója volt, de három kis rétje is, amikről 4 mázsa szénát tudott begyűjteni. Kreznarics Ádám kethelyi tanítónak 1779-ben 3 pozsonyi mérőt hozó földje volt, ami másfél hold szántót tett ki. Rétje is volt, de erdeje nem. 161 A felsőőri tanítómesternek a 18. század elején csak egy rétje volt, ami egy szekér szénát és egy szekér sarjút termett. 162 Egyházashollóson 1697-ben Eöry Ferenc „ludirektor" szántóföldjei a következők voltak: „Az árokszélben I köblös 1 hold ...1 köblös, I hold ...az Erdőszegn él 'A köblös '/ 2 hold ...a Fodor János szegben '/ 2 köblös '/ 2 hold ...a répáskertben '/? köblös '/ 2 hold ...a hidashollósi kertek alatt '/ 2 köblös '/ 2 hold." 16 " A szántóföldeket a „Rábán tul a berki réten" 1 szekér szénát termő rét is kiegészítette. 164 11 évvel később már arról hallunk, hogy megnövekedett a tanító birtoka. A szántóföldek nagysága ugyan nem változott, de a birtok egy 4 szekér szénát termő réttel kiegészült. Ezenkívül a tanítómesternek egy hold kenderes föld is jutott és a mellette lévő szilváskert szénáját is kaszálhatta. 165 A korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyvben két olyan dűlőnév is szerepel, amelyek a mai napig is használatosak. A tanító egyik fél holdnyi szántója az ,JSgervölgye" dűlőben feküdt. Ma is „Eger völgy"-nek hívják. A Rábán túli rétek pedig a „Pap Rétje" felé terültek el. Ma ezt a részt „kántor rétnek", „Tanító rét"-nék nevezik. 166 Peresztegen 1777-ben a tanítónak a következő földjei voltak: „az. egyik esztendő őszi vetése számára 2 hold; egyik a széplaki út mellett ...a másik ugyanazon út alatt...; a másik esztendei vetés számára ugyancsak két holdja van, egyik a bögötei út mellett, az. alsó közép dűllőben; a másik a Sötét hegy allában". 167 E díjlevélrészletekből sokat tudhatunk meg a falusi tanítók illetményföldjeiről. De talán ennél is többet mondanak azok a dűlőnevek, amelyek szinte valamennyi település határában jelezték a mindenkori tanítómester birtokait. Körmenden „Mester föld "-nek 168 nevezték azt a sík részt, ahol a tanítómester szántója volt, de így hívták ezt a területet Acsádon, Nemesbödön is. A „Mester tag"-ok későbbi elnevezésű dűlőnevek, Nagyrákoson, Pápócon, Horvátnádalján jelezték a tanító javadalmi földjeit. A „ Kántor földek"-en és a „Kántor tag"-on szintén a tanítók szántói terültek el. Bajánsenyén, Oriszentpéteren, Kisrákoson és Nemesrempehollós, Borgáta sík területein a „Tanító tag"-ban, voltak a tanítók szántói, rétjei, s néhol erdei (például Oriszentpéter) is. Pácsonyban, a
