Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

BÍRÓ FRIDERIKA-KÁLDY MÁRlA: "Serkenj fel és állíts alsó iskolákat..." Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből I.

13. kép. Tömésfalú lakóház. Meszlen. PODÁNY G. Jenő felvétele, 1930. (SZNM-MNÉGY 16.) Ez a belső telek évszázadokon át egy fél jobbágyteleknek felelt meg. Nagyságát leginkább helyi szokások, esetleg a földesúr szabályozta. Altalánosságban azonban elmondható, hogy egy egész telek egy holdnyi terület volt, amely a 14-15. századokban 864 négyszögölt, a későbbiekben 1200 négyszögölt tett ki.

137 A Sár falubeli tanítómester fél jobbágytelke a 16. század elején egy fél hold volt.

138 Későbbi forrásaink már részletesebben is szólnak az iskolaház körüli telekfelosztásokról, egyre többet említik az iskolamester udvarát, kertjét. Veleméren a 17. század végén „udvarral és kerttel ellátott iskolaház" állt.

139 Oriszentpéteren 1698-ban az iskolaház a templom melletti temetőnél állt, udvar és kert tartozott hozzá.

140 Felsőőrön a 17. század végén „iskolaház nincs, csupán egy hely, ahol régen épület volt, hozzátartozó kerttel".

141 A peresztegi iskolaépülethez 1758-ban jó nagy kert tartozott.

142 Az 1700-as évek végén a zanati tanítóház mögött kis káposztás kert szolgálta a tanító illetményét,

143 de kis kertje volt ebben az időben a büki.

144 és a herényi

145 tanítómesternek is. A tanító kertje kivétel nélkül mindig körül volt kerítve. A kerítést a település lakóinak kellett elkészíteni, javítani. A kerítést a korai századokban vesszőből, vagy szalmából fonták, néhol karókból készült. „Az scholát a város építteti és csináltatja és körülvaló kerítéseit is az kertinek" olvashatjuk a csepregi tanító 1585-ből származó díjlevelében.

146 1708-ban Hodosi Sámuel református püspök egyházlátogatási jegyzőkönyvében szigorúan intette meg az őriszentpéteri híveket: „Az Oskolát és annak kertjét kerítsék be. Ne vessék a Mesterre, mert az nem tartozik vele."

ul 1636-ban Szombathelyen új iskolaépület épült, amit 1651-57 között Püsky győri püspök saját költségén tataroztatott, „az oskolát sindeleztette és ami hija volt építette, kertiét foniatta".

m 1779-ben a kethelyi tanítómester lakóházát és gazdasági épületeit is a plébánia híveinek kellett rendben tartania és ugyanúgy a kertek kerítését.^

9 Peresztegen (Hosszúpereszteg) már a 16. század végén működött evangélikus iskola. 150 évvel később a felépült új iskolaház végében széles kert volt, amit a korábbiakhoz hasonlóan a falubelieknek kellett karóval bekeríteni és gondozni.

150 Körmenden 1784-ben az evangélikus hívek telket vásároltak iskolaépítés céljára. Már ebben az évben megkezdődött a telkek tisztítása, s veszszőkerítéssel való ellátása

1

"

11 Ebben az időben a peresztegi plébános kertjét szalmakerítés vette körül.

152 Ezek a fonott vagy karózott kerítések nemcsak a kertek külsődleges védelmét szolgálták. Csakúgy mint a falubeli paraszti telkek, udvarok kerítései jelképek is voltak egyben, a birtok jogi jelentőséggel bíró határait testesítették meg.

153 A tanítókert bekerítése pedig talán a tiszteletben álló, féltett személy birtokának biztonságát is jelezhette. Éppen ezért volt olyan fontos a tanítói díjlevelekben is kiemelni építésének, javításának szükségességét. Az udvarok végében lévő kisebb-nagyobb kertek szinte kivétel nélkül veteményes-, konyha- és zöldségeskertek voltak. A zanati tanítónak kis káposztáskertje is volt. Egyházashollóson 1708-ban 1 hold kenderes föld egészítette ki a tanítómester kertjét.

1M Senyeházán „Egy kis kert, Telek és Krumpliföld Cultivatioval (megművelve)",

15

^ Egyházasrádócon

116 kukorica,- kender-, káposztaföld tartozott a tanító birtokához. Kercán 1835-ben a tanítónak egy szilváskertje is volt.

1:,7 Ezek a tanítói udvarok, veteményes-, zöldséges-, káposztás-, kenderes-, krumplis-, kukoricás-, távolabbi gyümölcsöskertek természetesen nem egyedül a tanítói kerteket jellemezték, hanem a falubeli parasztgazdaságok telektartozékai is voltak. Az udvaron, a rajta álló házon, a gazdasági épületeken, 14. kép. Dozmati, tömésfalú lakóház. SEEMAYER Vilmos felvétele, 1900