Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

REGINA AHAMER: A Salzburgi Szabadtéri Múzeum

13. kép. A Lohner-porta a múzeumban: 1666-ból datált ház, a századfordulón történt átépítésekkel főként a ház utolsó lakóinak, szomszédainak a közlései. A kéziratos és nyomtatott iratok, dokumentumok türelmesek, s bármikor hozzáférhetők a levéltárakban, az adatközlők kikérdezése azonban mind nehezebb, s évről évre versenyfutást jelent az idővel. 1994 február végén fejezte be az első házmonográfiát Lucia LUIDOLD. igen sikeresen. A Flachgauból származó kisparaszti udvart (13. kép) a következő szempontok szerint dolgozta fel: 1. A települési tér 1.1. Topográfiai elhelyezkedés 1.2. Hely- és településtörténeti adatok 2. A Lohner-birtok a levéltári forrásokban 1800-ig 3. A 19. század és változásai a mezőgazdaságra nézve 3.1. Birtokosok és birtokviszonyok a 19. és 20. században 3.2. A birtokosok sorának grafikus ábrázolása 4. A Flachgau-körzet történeti házvidékei 4.1. Kisparaszti és zsellérházak 4.2. A Lohner-porta építészeti leírása 4.2.1. A helyiségek és funkciójuk 4.2.2. Az épület külső megjelenése 5. Munka és gazdálkodás a birtokon 5.1. Tejtermelés 5.2. Földmüvelés 5.2.1. Ház körüli kert és gyümölcsöskert 5.2.2. Káposztáskert 5.3. Szénagazdaság 5.4. Kiegészítő kézműipar 5.5. Háztartás 6. A birtokon élő emberek 7. A Lohner-porta a Szabadtéri Múzeumban Ennél az objektumnál a néprajzosnak az a szerencsés körülmény segített, hogy a házat lakó idős parasztot nagyon érdekelte birtoka és a családja története, s az emlékeihez még egy csomó iratot, feljegyzést is mellékelt, amelyek a telekvásárlásra, az építkezésre, valamint a bevételekre és kiadásokra vonatkoztak. Az archív források feldolgozása ez esetben nehezebbnek bizonyult, minthogy a birtok olyan bírósági körzethez tartozott, amelynek egykori székhelyét a napóleoni háborúkat követő békeszerződések 1816-ban Bajorországhoz csatolták. E munka során világossá vált, hogy az ilyen monográfiák elkészítése csak előmunkálat lehet az átfogóbb, már valóban néprajzi kérdésfelvetésekhez. Ez esetben olyan kérdések váltak aktuálissá, mint például a kisparaszti házak kialakulása, építésmódja és a bennük folyó gazdálkodás; vagy a földesúr, a salzburgi érsek befolyása az építési előírásokra, neki ugyanis a környéken rendelkezésre álló fára szüksége volt az érc- és sóbányái üzemeltetéséhez. További kérdést vet fel az új eszközök és gépek bevezetése a parasztháztartásokban, a nemek szerinti munkamegosztás függvényében. A vizsgált portán