Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

REGINA AHAMER: A Salzburgi Szabadtéri Múzeum

1. kép. Helyben megőrzött műemlékparasztház Zederhausban (Lungau) a restaurálás előtt lönösen fontos ez. a különböző tartományokból származó parasztházaknál, mivel ezek gyakran annyira más típusúak, hogy egymás mellett nem adhatnak harmonikus képet... A Linz melletti szabadtéri múzeumban is kiállíthatok eredeti épületek, mivel Tirolban, Salz.burban, FelsőAusztriában stb. szép régi főépületek még könnyen megvásárolhatók lennének, és a szállítási és újraépítési költségekkel együtt is kevesebbe kerülnének, mint az. új másolatok. "

5 V. H. PÖTTLER két pontot tart figyelemre méltónak ebben a tervezetben: Egyrészt azt a mérlegelést, hogy pusztán anyagi okokból érdemes lemondani az új épületekről, „ami arra enged következtetni, hogy a tudományos, nevezetesen házkutatási szempont még nem került előtérbe a linzi tervezetnél"? Másfelől WOLFSGRUBER mindamellett, hogy tervezetében a Skansent követi, elhatárolódik a parkmúzeum rendszerétől, s a múzeumi területet néprajzilag és településföldrajzilag egymástól elkülönülő épületcsoportokra tagolja. Ez által sorolható a tárgyalt, soha meg nem valósult terv „azoknak a szellemi előzményeknek az. élére, amelyek Ausztriában a szabadtéri múzeum gondolatához, mégpedig össz-ausztriai megvalósulásához különösen hasznosnak bizonyultak".

7 Az 50-es évek közepén az Osztrák Néprajzi Társaság (Verein für Volkskunde) Leopold SCHMIDT-nek, a bécsi Osztrák Néprajzi Múzeum (Österreichisches Museum für Volkskunde) akkori igazgatójának ösztönzésére részletesen foglalkozott egy osztrák szabadtéri múzeum létesítésének lehetőségével. „/// a Laxenburg park (Bécs déli határában, megj.) jött szóba",* de ez a terv sem jutott el a megvalósulásig. Igy még további hét évig tartott, amíg 1962. november 26-án Grazban sor kerülhetett az „Osztrák Szabadtéri Múzeumi Szövetség" ünnepélyes megalapítására. Viktor Herbert PÖTTLER már a következő évben hozzákezdhetett a múzeum építéséhez, és 1970. szeptember 7-én, a Graz melletti Stübingben 32 építménnyel megnyílt az Osztrák Szabadtéri Múzeum.

9 Az 1950-es és 60-as években majdnem mindegyik tartományban kezdeményezések születtek kisebb-nagyobb szabadtéri múzeumok, illetve helyben megőrzött parasztházak létesítésére. E kezdeményezések mind a nagy osztrák néprajzkutató, Viktor GERAMB, a grazi Néprajzi Intézet vezetőjének tanítványaitól származnak. így Oskar MOSER, a grazi Néprajzi Intézet későbbi igazgatójának vezetésével telepítik át a bodeni házat Klagenfurtba, amelyet néhány évvel később a város terjeszkedése miatt sajnos tovább kellett szállítani, mégpedig Maria Saalba. Itt született meg 1961-ben a Karintiai Szabadtéri Múzeum (

Kärtner Freilichtmuseum). Felső-Ausztriában Franz Carl LIPP a műemlék parasztházak helyben megőrzésének elvét követte, és 1964ben megalapította a Felső-Ausztriái Szabadtéri Múzeumok Szövetségét, amely időközben már 12 tájházat tarthat számon tagjai között a tartományban. Burgenlandban már 1960-ban áttelepítettek egy gabonást, amely az 1967-ben alapított Bad Tatzmannsdorfi Szabadtéri Múzeum első építménye lett. 1974-ben kerülhetett sor Kramsachban a Tiroli Parasztházak Múzeuma alapítására, s 1979 óta az alsó-ausztriai Niederschluzban épül a Weinvierteli Múzeumfalu. Ezzel - a legnyugatibb tartomány, Vorarlberg kivételével

10 - minden tartomány rendelkezik szabadtéri múzeummal. Sajnos, a legtöbb nem köztulajdonban lévő múzeum, ezért anyagilag erősen rá vannak utalva a barátok és pártfogók támogatására. (Az Osztrák Szabadtéri Múzeum néhány eve alapítvánnyá alakult át, az összes többi említett múzeum egyesületi múzeum, csak a továbbiakban ismertetendő Salzburgi Szabadtéri Múzeum és a Karintiai Szabadtéri Múzeum tartományi múzeumok.) A Salzburgi Szabadtéri Múzeum megvalósítása Salzburg tartományban 1924-ig követhetők vissza az első törekvések egy (salzburgi) szabadtéri múzeum létesítésére. A Brünnből érkező Julius LISCHING 1921-ben vette át a „Salzburger Carolina Augusteum Museum" (röviden SMC A) vezetését, és 1924-ben a Hellbronni kastélypark ún. Hónapos Kastélyában berendezett néprajzi kiállítás kapcsán hozta szóba egy, a parkban létesítendő szabadtéri múzeum gondolatát." Ez az elképzelés azonban nem valósult meg, így a következő javaslat egy „helyi szabadtéri múzeum" létesítésére csak 1952-ben bukkan fel újra az SMCA néprajzi gyűjteményét gondozó Friderike PRODINGER egyik tanulmányában. Ebben a dolgozatban az utóbb műemléki védelem alá került, majd 1967-ben az Osztrák Szabadtéri Múzeumba, Stübingbe áttelepített siezenheimi füstösházat ismertette.

12 Kurt CONRAD, aki Friderike PRODINGER-hez hasonlóan GERAMB-tanítvány volt és a Salzburgi Szabadtéri Múzeum későbbi alapítója lett, először 1961-ben szállt síkra egy salzburgi szabadtéri múzeumért.

13 A há-