Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

REGINA AHAMER: A Salzburgi Szabadtéri Múzeum

2. kép. A Salzburgi Szabadtéri Múzeum területe a beépítés előtt, balra a háttérben Untersberg nyúlványaival borút követően a városi múzeum (SMCA) újraépítése és egy tájházakból álló múzeumi hálózat kiépítése mellett egy salzburgi szabadtéri múzeum létrehozását tekintette fő feladatának. E szándékában elsősorban az ösztönözte, hogy a gyors változások korában megőrizze a lakott környezetet, a paraszti élet színterét, a házat, mint a népi kultúra legfontosabb alkotóelemét, s megfelelő keretek közt mutassa be a falusi települési és gazdálkodási formákat.

14 Ennek érdekében a parasztházak műemlékként való, in situ megőrzését, majd - mindig a Skansent tartva szem előtt - hét kisebb, regionális múzeum létrehozását a különböző házvidékeken, végül egy, az egész országot felölelő központi szabadtéri múzeum létesítését vette fontolóra (1. kép).

15 Miután megalakult az Osztrák Szabadtéri Múzeum Stübingben. amelyben Salzburg tartomány is képviselve van néhány épülettel, Kurt CONRAD-nak fel kellett ismernie, hogy ez nem kielégítő megoldás a salzburgi házformák sokféleségének dokumentálására.

16 Ezek után már egy igazi szabadtéri múzeum létrehozásán fáradozott Salzburg tartományban. 1968-ban, még abban az időben, amikor természetvédelmi referensként dolgozott, keresztülvitte az SMCA-ban, hogy egy leendő szabadtéri múzeum számára lebontsák az első lakóházat (a lungaui Neumann-házat). 1972-ben került az SMCA-ba a néprajzi gyűjtemény őrének. Az akkori múzeumigazgató-nő, Friderike PROD1NGER teljes egyetértése mellett további erőfeszítéseket tett a Salzburgi Szabadtéri Múzeum létrehozására. Ebben az időben három terület jött számításba a múzeum