Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

KNÉZY JUDIT:Az alföldi mezőgazdasági munkáslakások berendezése 1910-ben Erdélyi Mór fényképfelvételein

14. kép. Lakókonyha, hátsó szoba Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye. MMgMA VII. 11 957. Neg. VII. A. 205 197. kendővel (nem függönnyel), az ágy végében kétajtós alacsony szekrény áll letakarva és a tálalóedényekkel (tányér, kancsó, csésze) megrakva, petróleumlámpával. A falon a fogason tarisznya, kalap, csizma, fűrész mutatja, hogy férfi lakik itt. Egyetlen magasabb szék áll a kémény előtt, a szekrény előtt pedig egy kicsiny fonott támlás-karosszék és egy cserép vizeskanna (14. kép).

64 A püspökladányi hátsó szobában két ágy húzódik a szélső fal mentében, érintkezésüknél áll egy asztal, de szék nincs. A konyha felőli falon lóg egy súlyokkal mozgatható óra, itt áll a csikótűzhely téglákon. A hátsó fal elé állították a stelázsit, azt is papírvitrázsok díszítették, mindenféle főző- és tálalóedény van rajta. Egyetlen tál került a falra. A földet szépen fellocsolták (15. kép).

63 A bemutatott szoba- („ház, nagyház"), konyha- („pitar") és hátsószoba (pl. „kisház") vagy lakó-konyhabelső a Nagy-Alföld hét helységéből az egykori Csanád, Csongrád, Bács-Bodrog, Békés- és Hajdú vármegyék területéről valók.

66 Kutatásaim alapján ezek állami, törvényhatósági támogatással, hosszúlejáratú kölcsönökkel megterveztetett és építtetett ún. mezőgazdasági munkáslakásokból valók. Csongrád megyében már 1901-ben megkezdték és 1914-ben be is fejezték a munkáslakások építtetését,

67 elsősorban Szegeden, Szentesen, de más helységekben is (Kistelek, Mindszent, Csanytelek, Tömörkény, Szegvár, Sándorfalva, Horgos). A nagyobb helységekben egész utcasorok, telepek jöttek így létre. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter előterjesztésére 1907-ben XLVI. törvénycikkében

68 emelkedett törvényerőre a földtelen parasztok lakóházépítésének állami támogatása, amelynek lebonyolítását, tervezését a megyei és mezővárosi törvényhatóságok végezték azután. E törvényt követő építkezésekről ez ideig országos összefoglaló nem készült, de az igényesebb helytörténeti munkák egy része megemlékezett róla. Az 1930-40-es években készült megyemonográfiák inkább csak a Nagyatádi-féle földreform és házhelyparcellázások eredményeiről írnak.

69 Ez mondható el az 1945 után készült helytörténeti munkákról is. Úgy tűnik, a századfordulót követő szegényparaszti lakóház-építkezésben a népes alföldi mezővárosok és községek járhattak az élen. Ezt bizonyítják ERDÉLYI Mór fényképei is. Például 1807-12 között Makón a Sorányban 157, Kenyérváron 87. a Vágóhíd környékén 20 házat építtetett Csanád vármegye 20 évi kölcsönnel, a Földművelődésügyi Minisztérium 3%-os támogatásával. Földeákon 14 lakást.

70 Hódmezővásárhelyen, Újvároson és a Kincses-telepen 100, a tervező építész és testvére magánvállalkozása révén azonos félté -