Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)
KNÉZY JUDIT:Az alföldi mezőgazdasági munkáslakások berendezése 1910-ben Erdélyi Mór fényképfelvételein
15. kép. Hátsó szoba, lakókonyha Püspökladány. Hajdú vármegye. MMgMA VII. 11 938. Neg. VII. A. 204 651. telekkel 67 lakóházat adtak át. 71 1907-ben Bács-Bodrog, Békés. Hajdú, Csanád-Torontál megyékben is hasonlóan megindult, illetve folytatódott ez a folyamat, mint az ismertetett zentai. békéscsabai, csorvási, püspökladányi felvételek is mutatják. A házakat szoba-konyha-kamra alaprajzzal, tömésfallal, cserépfedéssel' 2 építették sokgyermekes föld nélkülieknek, számos helyen kifejezetten kubikosoknak, illetve rendszeres munkavállalóknak (cseléd, arató, summás), ugyanis a hátsó helyiségekben nincs kemence. A parcellázott lakótelkek 240-320 négyszögöl körüliek voltak, a kerítést, a melléképületeket általában az új tulajdonosoknak kellett önerőből elkészíteniük. 73 A tervezést megyénként vagy helységenként, esetleg utcánként vagy telepenként más és más végezte. Egy utcán vagy telepen belül nemcsak a lakóház építésében, de olykor a kerítéseknél is egyöntetűségre törekedtek. Számos részletet csak behatóbb levéltári és terepmunka derítene fel. A szoba-konyha-kamrásnak tervezett házaknak - a fényképek tanúsága szerint - a hátulsó helyiséget, a kamrának szánt részét is szobának használhatta a legtöbb család, minthogy nem fértek el az első szobában. Az is lehet, hogy albérlők laktak hátul vagy külön háztartásban élő rokon családok. Mindenesetre e hátulsó helyiségekben gyári készítésű fém asztali tűzhellyel: „csikós sparhelt "tel vagy házilag készített „rakott sparhelt''-tel 74 fűtöttek, ezen főztek és itt egy vagy két ágyat is elhelyeztek; ládát, alacsony szekrényt a ruhaféléknek, polcot a főző- és tálalóedényeknek. Az első szobákra a kívülfűtős búbos vagy csonkagúla, csonkakúp 75 alakú kemence jellemző. A konyhák többnyire nem szabadkéményesek, hanem körülfalazott „kumin", „kaminkéme/7vük" van. A fennmaradt néhány szobabelsőn a virágozott hagyományos alföldi bútorok jeles darabjait (festett sarokpad, gondolkodószék, saroktéka, tornyos nyoszolya, bölcső, faragottfestett tükör) nem találtuk, inkább egyszínűre festett, politúrozott vagy flóderozott bútorokat. A lakásberendezésnek számos régi, hagyományos eleme fellelhető: például Békéscsabán a pingált szoba- és konyhafal; 76 mindenfelé a felvetett ágyak, díszes ágyterítők, a székek elhelyezése a felvetett ágyak előtt, az ún. szent sarok az utcai ablakok között, vagy hátrébb a fiókos sublót tetején, a konyhában a falon és a polcon, pohárszéken az edényféleségek elhelyezése, rangja. Bár ERDÉLYI Mór felvételei a föld nélküli nagy-alföldi szegényparaszti életmódról és részben szemléletről szóló nagyon értékes dokumentumok az első világháborút közvetlenül megelőző időből, egyben a változások jelzői is. Már nem sarokpados elrendezésű a szoba, nincs szabadkéményes hidegkonyha, „pitar", nem zsúfolódnak egy szobába, hanem a kamrát is inkább szobának hasz-