Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

KNÉZY JUDIT:Az alföldi mezőgazdasági munkáslakások berendezése 1910-ben Erdélyi Mór fényképfelvételein

A püspökladányi konyhákat ábrázoló képek közül egyiknek fennmaradt részlete arról árulkodik, hogy eredetileg valószínűleg szabadkéményesnek készült, mivel magas, fej feletti része sötét színű, az alsó rész fehérre meszelt. Itt a kaminkémény nem látszik, csak a hátsó fal egy része, de ennek alapján is érzékelhető, hogy ebben az időben a falra függesztett edényeknek mi volt a rangsora: a bejárattal szemközti fal volt a hangsúlyosabb, erre legfelülre helyezték el a gyári kéménycserépből való rózsás tányérokat (itt egy, másutt két sorban is), esetleg a sarkoknál a hangsúlyos szélekre is tettek egy-egy darabot. Ha több cseréptál volt, nagyság szerinti sorrendben az oldalfalra kerültek (itt a saroknál van a legnagyobb). Még maradt a cseréptálakból, úgyhogy e szemközti falra, második sorába is tettek párban tükrösen belőle. Ezek közé sorolták a zománcos főzőlábasokat, szűrőtálat, káposztagyalut és legalulra az aprólék edényeket, mint a mérőbögrék, reszelő, fedők, merőkanalak, kanáltartó. Az edények nagyobb része a sötét színű, felső falrészre jutott, a hátsó falon egy edénysor van a meszelt részen, de cakkozott szélű papírcsíkot fektettek alájuk. A fedőket pertlivel rögzítették egymáshoz. A sarokban, a földre állítva csak egy lisztesláda látszik, rajta megszelt kenyérrel, lefedett szilkével, kistányérral, bögrével; egy idős asszony valamit kavar egy cseréptálban. Farekeszeken ül egy fehér gatyás, kalapos, papucsos férfi (13. kép).

60 A hódmezővásárhelyi konyhában részben hasonló elgondolás szerint tették falra a konyhai edényeket. Itt több a keménycserép-tányér, ezért a hátsó falon két sorban, a kéménnyel szemközti falon egy sorban következnek egymás után. A három nagyméretű cseréptál itt is az oldalfalra jutott, de itt belül van a legkisebb. A szemközti (hátsó) fal harmadik sorában itt is a kisbögrék következnek, lejjebb legalul tartóban evőkanalak, függesztve merő- és szűrőkanalak. A fedők viszont két sorban, de szintén zsinórral egymáshoz fűzve függenek a szegen a katlan felett. A kaminkémény előtti falrészen felül két nagyméretű keménycserép leveses- és lejjebb pecsenyetálak vannak. A kéménnyel szemközti falhoz állították a polcot. Ezen teljesen a korábbi hagyományoknak felel meg az elrendezés: legalul a nagy cserépfazekak, középen lábasfélék, de már zománcosak is, legfelül csuprok, kancsó, vasaló, daráló. A polc tetején petróleumlámpa, cserép edényhordó, légyfogó, súlyok stb. E konyhának is fehér a lenti falrésze, felül sötét színű. A kecses fém csikótűzhely a helyiség közepére hosszában van állítva, hogy mindkét oldalán elférjenek (11. kép).

61 A makói konyha felvétele nagyon sérült, de látszik a szabadkémény gerendája. A kéményt bepadlásolhatták, mert laktak ebben a helyiségben (jobb oldali sarokban ágy van, előtte fehér abrosszal letakart asztal talpas petróleumlámpával és nagyméretű vizespohárral). A hátsó falon világos színű zománcos vájlingok (6 db 2 sorban) és egy tej mérő bádogbögre függnek. A rakott sparhelt a bal sarokban fehérre meszelt, tele van a teteje edénnyel rakva, főzésre tehát nem használhatták. A bal fal mellett, a gerenda mögött sötét színű magas pohárszék, melynek 13. kép. Konyharészlet, Püspökladány. Hajdú vármegye. MMgMA VII. 11 947. Neg. VII. A 205 191. polcain felül horgolt csipke vitrázsok, legalul csíkos cserépszilkék, zománcos lábas és fazék, feljebb két sorban keménycserép-tányérok látszanak.

62 A többi fennmaradt lakóházbelső hátsó szoba jellegű, kis keskeny helyiségeket mutat csikótűzhelyekkel vagy rakott sparheltokkal, szegényes bútorzattal. A Hódmezővásárhelyről való egyik hátsó szobában a rakott sparhelt a hátsó fal középvonalába került, hosszában kifelé fordítva. Fényesre, sötét színűre festették, bizonyára azért, mert már a fém csikótűzhelyek voltak ekkor általánosak. Látszik a kémény ajtaja, de teste a másik helyiségbe került. Ide a főzőalkalmatosság mellé egy edényespolcot állítottak, ezen alul két zománcos vizeskanna, feljebbre zománcos fazekak, még feljebb zománcos lábasok, majd bögrék és tálak kerültek, a tűzhely másik oldalán a falon kanalak, tejszűrő, reszelő függ a falon. Csak egy ágy jutott e helyiségbe, egy székkel, mindkettő flóderozott, márványos festésű. Az ágy felett két kép látszik. A kémény felőli falnál alacsony láda áll mindössze, nem látni faragott-e, festett-e az eleje; fölé magasra egyetlen képet tettek (12. kép).

63 A másik hódmezővásárhelyi lakószoba - melegkonyha szintén ilyen szegényes. Ebben viszont látszik a kémény egyik része és katlan eleje is. A hátsó fal előtt a sarokban áll a kis csikótűzhely telerárpolva tiszta edénnyel. Az oldalfalnál egyetlen ágy van, felette az ablakot letakarták