Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

BÍRÓ FRIDERIKA-KÁLDY MÁRlA: "Serkenj fel és állíts alsó iskolákat..." Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből I.

3. kép. Templom, paplak és mesterház Horvátnádalja központjában egy 1845-ös felmérés szerint. (A rajzokat sajtó alá rendezte: BÁLINT János) helte. Ezeket a kötelezettségeket is belefoglalták a díjle­velekbe, betartásukról az egyházi gondnokok, a kurátorok gondoskodtak, esetenként az egyházlátogató hivatalos személyek ellenőrizték. „Az épület terheit a gyülekezeti tagok hordozzák" 9 ^ ­írták Veleméren 1698-ban. „A házat megépíteni, bekerí­teni, fenntartani a plébánia összes híveinek kell. " 92 Óla­don a 18. század végén „az iskola építése és fenntartása a községet terheli." 91 ' A rábakethelyi 1779-es tanítói díj­levélben is meghatározták, hogy a tanítóházat és mellék­épületeit a „plébánia híveinek kell rendben tartania". 94 Karbantartási kötelezettségének tett eleget az egyhá­zasrádóci gyülekezet is 1819-ben. „A Parochiális és Os­kola Ház zsuppolására tartozik minden egész fizetéí 5, az az öt, a fél fizető pedig 2 l /% zsuppot a fellyebb említett házakhoz bevinni. Mely rendelés végrehajtatott és a zsup­polás meg történt. " 95 1804-ben Gombocz Miklós végren­deletében 400 forintot hagyott a körmendi evangélikus iskola karbantartására. Az 1840-es években szükségessé is vált az iskola renoválása. Az építkezéshez szükséges faanyagot a városi tanács engedélyével a közerdőből ter­melték ki. % Azokat az iskolákat, amelyekben több település gyer­meke is tanult, a falvaknak közösen kellett fenntartaniuk. A körmendi evangélikus iskolába 1784-ben a nádasdi, a szarvaskendi és a katafai gyerekek is bejártak. Az isko­laépület tetejét a körmendi gyülekezet vállalta állandó ja­vításra, „a parókia födelét raggal és zsuppolással Nádasd

Next

/
Thumbnails
Contents