Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

LIMBACHER GÁBOR: Palócföldi kis-kápolna, tárgyai tükrében

anyagot, „mer ő ráér", viszont ekkoriban betegeskedett a 26. ruhát készítő és az öltözetek varrását a következőkre magára vállaló unokahúg. A csipkedíszt a ruhához a gondozóasszony pénzéből és kérésére, betegsége előtt még ő vette. Az öltözet pünkösdre lett kész, de színe miatt a következő nagy ünnepre, nagyboldogasszonyra került „Máriácská"-ra. A „káponka" körüli ügyintézések jellemző módon a résztvevők mindennapi életviteléhez igazodnak, más irányú tevékenységeikhez idomulva valósulnak meg. Például e ruha készítése is az alkalomszerű, spontán találkozások útján haladt előre. így amikor a gondozóasszony a ruhafelajánlást tervező férfi háza előtt haladt el, akkor szólt neki és kérdezte meg a szoborruha készíttetéséhez szükséges információkat. Ugyanígy a ruhaanyagot is más vonatkozású balassagyarmati utazás során vásárolták meg. De rendre így van ez, amikor valaki pénzbeli adományt ajánl föl a „Máriácská"-nak. Például egy alkalommal, mikor a gondozóasszony a kútra ment vízért, a ribizlijével dolgozó kertszomszéd - és egyben keresztlánya - használta ki a találkozást, és apjával közösen 500-500 forintot ajánlott a „káponka" javára. Az ajándékozó egy műtéttel kapcsolatban fogadta meg, hogy ha Isten megsegíti, ruhát vesz a „Máriácská"-nak. Állapota javulásakor tudatta a gondozónővel ruhakészítési szándékát. Kérdésére az öltözet színét és anyagát „Tera nenus" határozta meg és a varratást is ő intézte. Megfigyeléseink szerint a kápolna más ügyeiben is {karbantartás, szoboröltöztetés, virágozás, a „Máriácska" pénzügyei), a gondozóasszony nemcsak fő munkaerő, hanem szervező és irányító is. 28. Piros, önmagában virágmintás selyemruha, a végein és a szoknyaalj közelében fehér nejloncsipkeszegély (10. kép). A blúz középen futó visszahajtását és a nyakrész alját ezüstsujtás szegélyezi. Csonka Károlyné Mátyás Erzsébet, cigány fiatalasszony /21/ ajánlotta fel 1992. szeptember 5-én. Etnikumára jellemzően vallásos, meggyőződéssel hívő, de a templomot sajátos módon, lelki ráhangoltságától függően látogatja. Egyhónapos leánya, 1991 őszén bekövetkezett halála óta időlegesen nem jár templomba, azelőtt viszont már ajándékozott gyertyát és virágot is „az Úrjézusnak és a Máriának". A kis-kápoínától távolabb, a „Csek-ódaF'-ban lakik. O háztartásbeli, férje vasúti segédmunkás, apja teknővájó volt. A helyi társadalom legszegényebb rétegéhez tartoznak. E ruhafelajánlással új fejleményként „Máriácska" két rózsaszín ruhája mellé egy piros került. „Még pirosba nem őtöztettem, még nem is emlékszek rá, hogy piros ruha lett vóna a Máriácskának. ... hát nem mertem mondani, hogy ne hozza el. Majd tán Pünkösdre, mondom. Majd Böske [unokahúg] megvarrja." Ili Valóban Déska Jánosné /19/ készítette el a ruhát 1993 januárjában, miután a gondozóasszony kérésére és pénzéből vett hozzá fehér csipkét és ezüst sujtást díszítésként. A ruhaadomány gondolata az életmód valláson kívüli, köznapi kapcsolataiba ágyazottan alakult ki. A cigányasszony kölcsönkérni járt el a „káponka" gondozójához, 10. kép. Máriácska először ráadott piros pünkösdi viseletben, új nyaklánccal és slajir-ral és eközben hallott a „Máriácská"-nak történt ruhaadományozásokról. Ennek hatására egy ünneplőruha készíttetésekor megmaradt anyagáról elhatározta, hogy azzal ő is felajánlást tesz. Indítéka fogadalmi jellegű, annak tartalmát még férjével sem közölte. E ruhaadományozásnál még a cselekmény sikerességét megakadályozó rontás elleni titoktartás, „nemkibeszélés" klasszikus fölfogását figyelhettük meg.

1

" A Mária-szobor mindenkori ruhatárából a gondozóasszony emlékezetével beérhető időben rendre három alsószoknya, egy alsó blúz és rajtuk a felsőruha került a „Máriácská"-ra. Az alsóbb ruhák a használtabb, fakóbb, régebbi fehér öltözetekből kerülnek ki. Jelenleg a legalsó szoknya egy „kétforhamentlis mosóselem", fölötte egy rózsás selyem, és azon egy „tükörselem" alsó. Közvetlenül a mindenkori feladott ruhák képezik a kis-kápolna tárgyi elemeit. A Mária-szobor öltözeteinek tételes számbavételét összefoglalva, táblázatba rendeztük adatainkat (1. táblázat), melyből többféle összefüggés olvasható ki. Az öltözetek, a ruhaanyag fajtája, a blúz ujjának kialakítása, az