Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

SABJÁN TIBOR: Takaréktűzhelyek bontási tapasztalatai

Sabján Tibor TAKAREKTUZHELYEK BONTASI TAPASZTALATAI Sorozatunk most következő részében a tüzelőberendezések újabb rétegéhez tartozó takaréktűzhelyek bontási tapasztalatait szeretnénk közreadni.

1 Rögtön a bevezetésben megállapíthatjuk, hogy erről a napjainkban is széles körben használt tüzelőtípusról tudjuk a legkevesebbet. Epítésmódjáról, belső füstjáratairól, használatáról alig említ valamit néprajzi kutatásunk.

2 Sajnos a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban folytatott bontási és áttelepítési munkák során is néha háttérbe szorult a takaréktűzhelyek dokumentálása, néprajzi kutatása, mivel azok az épület történetének olyan, kései periódusához tartoztak, melyek bemutatása már kiesett a múzeum célkitűzései közül. A részletesen feldolgozott tűzhelyek közül most öt különböző fejlettségi fokot képviselő példányt szeretnénk bemutatni, ügyelve arra, hogy a kiválasztással kellő területű szóródást is megvalósítsunk. Derecske, Hajnalkert (Kolompérkert) A kívülfűtős kemencék bontási tapasztalatainak tárgyalásánál már részletesen bemutattuk a derecskéi kertgazdák hajnalkerti csőszházának cserépkemencéjét.

3 Most a kemence padkájára épített egyszerűbb takaréktűzhely szerkezetét szeretnénk részletes vizsgálat alá vonni.

4 A bontás során tisztáztuk, hogy a kemencét eredetileg padkásán építették, a hátsó fal melletti részen suttal, az ajtó felőli oldalon megemelt ülőpadkával, az úgynevezett hurikkal. A kucikra később egy kisebb takaréktűzhelyet építettek, melynek csak a körvonalait találtuk meg a kemence oldalán. Idővel ezt a tűzhelyet elbontották és helyére egy nagyobbat állítottak. Az új tüzelőberendezés megépítése után - sajnos az időpont pontosabban nem állapítható meg - a padkát elbontották, de a takaréktűzhely a helyén maradt.

5 Az egyszerűen megépített takaréktűzhelynek sütője nem volt, csak főzésre használták. Hasáb alakú formája a kemence oldalához idomult. Alja keskenyebb, teteje szélesebb volt. Magassága a főzőlapnál 83 cm, a fal mellett 87 cm volt, szélessége elöl 47 centiméterrel indult, hátrább elérte a 60 centimétert is. A tűzhely tetejére keret nélküli öntöttvas főzőlapot fektettek, melyen két gyűrűkkel lefedett lyuk volt. A vékony bádoglemezből készült tüzelőajtót a tűzhely keskenyebb, szoba közepe felé néző végébe építették be, néhány centiméterrel a főzőlap síkja 1. kép. Kemence mellé épített egyszerű takaréktűzhely (Derecske), DEIM Péter felvétele