Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

JUHÁSZ KATALIN-G. SZABÓ ZOLTÁN: Barokkos házoromzatok a Kisalföld népi építészetében

15. kép. 1874-ben épüli bádogtetó's lakóház. A szürkére vakolt téglaoromzatot fehérre meszelt sáv szegélyezi. A két szimmetrikusan elhelyezkedő palásablak téglalap alakú, melyet fehér pajzs alakú keret emel ki. SZABÓ Zoltán felvétele 1993-ban egy vár .^fényképész által a hetvenes években készített bekeretezett fotóról, melyen ,.A MI HAZUNK" felirat szerepel. 1. táblázat 48. sz. Eddig felsorolt példáink egybecsengenek KING. Charles W. már idézett megállapításával.

46 Mindezeket bizonyítja az a tény is, hogy Magyarországon bőven vannak olyan területek, ahol erőteljesen jelen van a barokk magasépítészet (egyházi és nemesi), ugyanakkor a parasztság szintjéhez valóban közelálló minta, előkép hiányában mégsem találunk egyetlen barokkos oromzatú paraszti lakóházat sem. Ilyen példát hozhatunk a Mezőföld területéről, Abáról, ahol a Székesfehérvárra visszatérő jezsuiták országosan is elismert szépségű barokk templomot és plébániaépületet emeltek 1748 és 1753 között.

4

' Az ott élő népesség nap mint nap csodálhatta a pompás formákat és díszítményeket, ennek ellenére sem a falu, sem annak környéke nem alkalmazta lakóházainak felépítése során a barokkos építészeti elemeket. Egyértelműen kimutatható, hogy a falu népessége - hasonlóan a környék más településeihez - építkezési gyakorlatában a közeli megyeszékhely (Székesfehérvár) peremkerületeinek építészeti ízlését követte.

48 A vallási, felekezeti hovatartozásról a barokk stílus terjedésében DÁM László a következeiket írja: „a stílus terjedését jelentősen befolyásolta a vallási, felekezeti hovatartozás is. A katolikus vidékeken, ahol jóval gazdagabb volt a templomok, templombelsők és egyéb szakrális építmények által nyújtott példa, a barokk sokkal hangsúlyosabban, tisztábban jelenik meg a falusi építészetben, mint a protestánsok által lakott tájakon, ahol az jóval visszafogottabb, rejtettebb volt. "

49 Vidékünkön több ellenpélda is bizonyítja, hogy ezt a megállapítást nem fogadhatjuk el fenntartások nélkül. A Kisalföld területéről Tápot, Tápszentmiklóst említhetjük, ahol a református lakosság jelentős számban építtette a barokkos oromzatú lakóházak legkülönbözőbb változatait."

10 A Dunántúl más tájain, így pl. a Káli-medencében élő protestáns kisnemesek nagy része szintén barokkos stílusban építkezett a 18—19. század folyamán.

51 Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy az itt felsorolt tényezők - azaz a polgárosodási folyamatok, a rendelkezésre álló építőanyagok, mesterek és a közvetlen előképek, minták jelenléte - mindegyike hatással volt a barokk stílus terjedésére, illetve a paraszti építkezésig való eljutására, s ezek a hatások vidékenként más és más összefüggésben mutathatók ki. Mivel az egész folyamat feltárására nem vállalkozhatunk, viszont szükségesnek látjuk minél több konkrét anyag összegyűjtését és közreadását, szeretnénk itt bemutatni egy barokkos oromzatú lakóház építését úgy, ahogyan azt adatközlőink elmondták.