Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)
JUHÁSZ KATALIN-G. SZABÓ ZOLTÁN: Barokkos házoromzatok a Kisalföld népi építészetében
16. kép. A 15. képen látható iakóház udvarán a bejárattal szemben álló pince. Lázi (Veszprém megye), Rákóczi u. 24. SZABÓ Zoltán felvétele, 1993. 1. táblázat 49. sz. Egy falazott, barokkosán ívelt oromzatú lakóház építése Tápszentmiklóson a 20. század első harmadában Szerencsés módon bukkantunk rá Pintér Pál (1910) tápszentmiklósi parasztember barokkos oromzatú lakóházára (Tápszentmiklós, Fő u. 10.), amelyet - mint később megtudtuk - édesapja építtetett 1927-ben. (14. kép). Úgy éreztük, nem haszontalan, ha vázlatszerűen leírjuk a ház építésének történetét, mivel adatközlőnk 17 évesen aktívan vett részt az építkezésben, így hitelesnek ítéltük meg közlését. A református vallású Pintér család 12-14 magyar holdnyi földterületen gazdálkodott. A családfő (adatközlőnk édesapja) a községi elöljáróság tagja volt. Előző ágasfásszelemenes, vertfalú lakóházukat 1804-ben építették őseik. Az építési dátum azon a mestergerendán volt olvasható, amit a régi ház teljes lebontása után elégettek. Az 1920-as évek végére az elhasználódott és „ódivatú" lakóépület már nem felelt meg a család igényeinek. Ebben az időszakban Tápon és környékén már bizonyíthatóan több barokkos és romantikus oromzatú lakóház állt. Idősebb Pintér Pál Tápon és Lázi községben több ilyen oromzatot is megnézett, s a lehetséges minták közül leginkább a tápi Gergő István házának oromzata nyerte meg tetszését. A Bakonyszombathelyről felfogadott kőművestől. Kovács Jánostól ezért azt kérte, hogy az említett házról vegyen mintát és méreteket. A kőművestől nem az egész ház felépítését, hanem csak a komoly szakmunkát igénylő részletek, azaz az utcai és udvari oromfalak, az ablakok és ajtók feletti boltozatok, valamint a falak tetejére kerülő téglakoszorú elkészítését rendelték meg. Az összes többi munkát falubeli „paraszt-specialisták" végezték. 52 Az építkezéshez szükséges 4000 db téglát a pannonhalmi apátság téglagyárából a „papoktú" hozatták helybéli kocsival rendelkező ismerősökkel. Egy-egy kocsira 300 db kisméretű téglát pakoltak fel (kb. 9 mázsa), tehát 17. kép. Alápincézett, vályogból épült melléképület. Ma nyári konyhaként használják. Utcára néző barokkos oromfalát téglából emelték. Lázi (Veszprém megye), Petőfi u. 11. SZABÓ Zoltán felvétele, 1993. 1. táblázat 50. sz. az említett téglamennyiség mintegy 14 fuvart tett ki. Akkoriban 1000 db tégla ára 54 pengő volt, amely összeg egy szarvasmarha árának felelt meg. Vásároltak még 5000 db vályogtéglát is (kis- és nagyméretűt vegyesen) a falu határában dolgozó vályogvető cigányoktól (Sztojka Gyula és családja). A faluban szokásos falrakási mód szerint az összes vályog menynyiségének egyharmada nagyméretű, kétharmada kisméretű vályogtégla volt. A vályogtégla egységárát (1000 db 10 pengő) is a fenti arányoknak megfelelően szabták meg. A falazáshoz szükség volt még cementre és mészre. A cement beszerzését a falu elöljárósága koordinálta a következőképpen: itt gyűjtötték be az igényléseket, s mikor egy vagonnyi cementigény összegyűlt, akkor hozatták meg a legközelebbi vasútállomásra (Tápszentmiklós) Kisbérről. Az építkezők ezután már kocsikon szállították haza saját részüket. A meszet várpalotai illetőségű vándorárusoktól vásárolták, akik a községben a „Sallerféle" beszálló vendégfogadóban szálltak meg rendszeresen. Az építendő ház építési engedélyének megszerzéséhez a kőművessel egy rajzot készíttettek, amelyet a községi elöljáróságon kellett bemutatni. Ezután a falu jegyzője is megnézte a helyszínt, meghatározta, hogy a kerítéstől milyen távolságra kerüljön a homlokzat (az egységes utcakép érdekében), majd „kilépte" a ház méreteit is. A paraszti típusú lakóházak barokkos oromzatainak típusai a Kisalföldön Vizsgálatunkba a Kisalföld térségéből 61 barokkos oromzatéinak nevezhető épületet vontunk be. (Az eredetileg átvizsgált anyag ennél jóval több: a 61 épületet több százból válogattuk össze). Ezek nagy része lakóház, de szerepel köztük néhány más rendeltetésű épület is (1. táblázat 4.. 6., 43., 49., 50., 58-60. sz.) Vizsgálatunk tárgyát
