Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A nyírádi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

A hátsó udvaron a lakóházzal szemben állt egykor az istálló, melynek helyén nyárikonyha épült. Az istálló az 1858-as kataszteri térképen még nem szerepelt. Az udvar hátsó részét teljesen lezárja a keresztben álló, átjárható ikerpajta, melynek udvari homlokfalához féltetős fészereket építettek hozzá. A pajtákon át a gyümölcsösbe, onnan a Rác utcáról nyíló rokon ház telkére lehetett átjutni (7. kép). A kőépítkezés múltja Nyirád környékén Minthogy kiválasztott házunk a legkorábbi eddig ismert kőépület, amely kétséget kizáróan jobbágycsalád részére készült, érdemes Nyirád környékén a kőépítkezés múltjára részletesebben is kitérni. Az 1858-as kataszteri térkép Nyirád minden épületét szilárd falazatúnak jelzi, ami itt kőfalazatot jelent. A 18. századból jobbágy- és zsellérházakra vonatkozóan nincsenek adataink, tanulságos azonban a veszprémi püspökség sümegi uradalmához tartozó iskolák, plébániaházak és egyéb uradalmi épületek 1802-ben készült összeírását megvizsgálni a falazatok szempontjából.

46 A Nagy-féle portával nyugatról szomszédos telken álló iskolaépületet a falu lakói emelték 1781-ben. Falazatát "crudis materialibus" (nyers anyagokból) épültnek jelzik, ami közelebbről meg nem határozott földfalat jelent. A keletről szomszédos telken a parókia épülete emelkedik, amely ugyanabban az évben, 1754-ben épült, mint a Nagy-féle ház, szilárd anyagból. 1793-ban renoválták, beboltozták és újra fedték. I. osztályúnak minősített épület volt a Koller Ignác püspöksége alatt (1762-1773), vegyes falazattal épült fogadó, amit az összeíráskor már olyan düledező állapotban találtak, hogy javítására semmi remény nem volt. Mellette fából épült kocsiszín, egy náddal fedett, bolthajtásos kőpince és egy ugyancsak romos, vegyes falazatú mészárszék állt még. I. osztályúnak minősítették a zsidó által bérelt urasági házat is, amely Bajzáth József püspök alatt (17771802) épült sárba rakott kőből. Pincéjével együtt ezt is düledező állapotban találták. II. osztályú épület volt az erdész földfalú háza, amely ugyancsak Bajzáth püspök alatt épült, és 1802-ben már szomorú állapotban találtatott. Jó állapotban volt a juhász néhány évvel korábban épült földfalú háza, s mellette a kőből épült, 1500 juhot befogadó juhhodály. Ugyancsak Bajzáth püspök idejéből származott a vegyes falazatú urasági pajta is. A püspökség közeli falvaiban, Monostorapátiban, Balatoncsicsón, Szentbékkállán is akadtak a többséget képező kőépületek mellett földfalú, sövényfalú és vegyes falazatú épületek. A püspöki mezővárosban, Sümegen egy 1779-ben történt tűzeset alkalmával 144 ház károsult. A kárbecsléskor 96 háznak az építőanyagát is megemlítették: 53 ház épült kőből, 22 fából, 9 volt sövény-, 10 pedig vegyes falazatú. A megégett házak a városnak zömmel iparosok lakta részén helyezkedtek el.

47 Sümegen tehát még a 18. század végén akadtak faés sövényházak, annak ellenére, hogy egy 1699-ben történt tűzesetet követően a püspök elrendelte, hogy a belvárosban csak kőből építhetnek új házakat.

48 Mindezek alapján úgy véljük, hogy házunk felépülése POPTA ALAPPAL

7 KERimj_ oT 7. kép. A Dózsa Gy. u. 65-67. sz. közös udvar alaprajza (1980) idején, a 18. század közepén, Nyirádon nem lehetett még általánosan elterjedt a kőépítkezés, különösen a parasztság körében nem. A sövényfalú házak mellett előfordulhattak boronafalú házak is, annál is inkább, mert Nyirád határa fában is gazdag volt. Az uradalmi épületek között szép számmal előfordult földfalazatú házak alapján úgy tűnik, hogy a kőépítkezés általánossá válása előtt egy ideig sár-, tömés- vagy vályogfalú épületeket is emeltek, talán épp az ezidő tájt született, a fa felhasználását korlátozó királyi rendelkezéseknek megfelelően.

49 A földfalú építkezésmóddal azonban a kőépítkezés uralomra jutása után felhagytak Nyirád környékén, s a földfalú épületeknek a 19. század közepére hírmondójuk sem maradt. A Nagy-féle ház építési évének a parókia építési évével való egyezése felveti annak a lehetőségét is, hogy építésében a parókiát építő kőművesek működtek közre. Hogy hasonló épületek ebben a korban már épültek vidékünkön, azt bizonyítja egy VAJKAI Aurél által közölt, 1761-ben épült balatonszepezdi ház, amely ugyancsak keresztmestergerendás födémű volt, s konyhai tüzelőberendezése teljesen egyezett a nyirádi házéval.

50 A harántboltöves tornác legkorábbi ismert emléke az 1765-ös keresztmestergerendával datált monoszlói református paplak.

51 A Nagy-féle házhoz 1790-ben hozzáépült második lakóház ugyancsak kőfalú volt, ami arra mutat, hogy a század végére a kőépítkezés már a parasztság körében is általánossá vált.