Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

BALASSA M. IVÁN: A mándi református templom története

20. kép. A csengeri református templom mennyezetének részlete, GILYÉN Nándor-MENDELE FerencTÓTH János 1975. 141. 21. kép. A gacsályi református templom mennyezetének részlete, GILYÉN Nándor-MENDELE FerencTÓTH János 1975. 141. gozó Asztalos Lándor Ferenc műhelyéből

46 se kerülhettek ki. TOMBOR Ilona említi a csengersimai-gyügyei együttest, mely nem köthető névhez. A csengersimai mennyezet 1761-ben készült, a kazetták keretezésénél ugyanarra a mélyítést sugalló optikai trükkre törekedtek, mint a Mándon föllelteknél, ez azonban szinte az egyetlen rokonság a kettő között. Csengersimán a kazetták szimmetrikusan szerkesztettek és közöttük a hét mándi motívum egyike sem lelhető föl. A Gyügyén lévő mennyezet felirata: „Ez Isten házában lévő Menyezetett Tsináltatta a Gyügyei Reformata Szent Ekklésia a Magok kölségekkel Isten Ditsőségére 1767 12 október."

47 Itt a mándi motívumok közül fellelhető a „tök" (a hajó felett), a „pálma" (a szentélyben), a kazetta négy sarkából induló „csepp" (a hajóban) és a „háromágú szőlőfürt" is. A „pálmafá"-kat összevetve: Gyügyén ez egy meglehetősen kusza vonalszövedék, szinte az embernek az az érzése, hogy festője nem is tudja, pontosan mit ábrázol. A mándi „pálmafa" erőteljes, lendületes vonalvezetése a két „tök"-ös kazettán is megfigyelhető, ez is jóval határozottabb, mint amit Gyügyén láthatunk. A két mennyezet viszonyáról az az érzésem, mintha a gyügyei mester a mándit másolta volna. Csakhogy az ismeretlen, Gyügyén működő festőasztalos a csengersimait is másolta, mint ahogyan ez a motívumok egy részének azonosságából is valószínűsíthető. Különösen szembetűnő ez a mindkét helyen fellelhető Noé bárkájánál, melyről - a gyügyei mennyezetet elemezve - a következőket állapította meg TOMBOR Ilona: „Itt is megjelenik a Noé bárkája motívum, hasonló, de nem azonos kivitelben. Maga a bárka ugyanolyan alakú, rajta azonban csak egy hagymakupolás torony áll, illetve a mellette álló két kisebb alakzat inkább emberhez, mint toronyhoz hasonló. Tipikus példa egy meg nem értett minta rossz másolására."

48 Sajátos tehát a helyzet, van egy mennyezet Gyügyén, mely egyaránt másolta a csengersimait és a Mándon felleltet, ugyanakkor e kettő között nem ismerhető fel szorosabb kapcsolat. Ha a „másolás" teória - mely természetesen jelenthet azonos mintakönyvből dolgozást is mindkét esetben helytálló, akkor a mándi mennyezetrészletek készítésének végpontja adott: 1767. Az „iskola" eddig ismert legkorábbi példája az 1761-es csengersimai. Tehát csak az valószínűsíthető, hogy az újonnan előkerült kazetták is ez idő tájt, valamikor 1760 körül készülhettek. Ez azonban nem könnyíti meg helyzetünket, hiszen ez az időpont túlzottan közel van a Vasvári Ódor Gábor új mennyezetének elkészültéhez, és adott a kérdés, ha mindez igaz, akkor miért kellett alig harminc év után ezt egy teljesen újjal felcserélni? 22. kép. A mándi templom déli ajtaja melletti padnál padelőlapként előkerült festett mennyezetkazetta-részletek, DEIM Péter felvétele