Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

ZENTAI TÜNDE: A drávaszögi és Eszék környéki magyar parasztházak a 18-19. században

17. kép. Csúzai (Suza, Drávaszög) falurészlet 1988-ban. ZENTAI Tünde felvétele 18. kép. Utcarészlet Hercegszőlősön (Knezevi Vinogradi, Drávaszög) 1988-ban. ZENTAI Tünde felvétele kályhás szobára vonatkozó adatok, mind a tizennyolcadik, mind a tizenkilencedik századiak a Külső-Drávaszögből származnak. A konyhából fűtött, füsttelenített szoba viszont a múlt században a Belső-Drávaszögben és a szlavóniai falvakban is általános. Tüzelője azonban nem kályha, hanem alföldi típusú, kónikus vagy szögletes kemence, illetve meszelt téglakályha, ami a dórit juttatja eszünkbe. A szlavóniai cikók (kemencék) itt-ott a 20. század derekát is megérik, ezzel szemben a Drávaszögben már a múlt század második felében terjed a takaréktűzhely és a századfordulón általánossá válik. Olyannyira, hogy a szobai kemence a leghagyományőrzőbb Kopácson is feledésbe merült. (Az 1902-ben született Czövek János például már egyáltalán nem látott ilyet, csak rakott tűzhelyet.) A füstelvezetés a múlt századi Drávaszögben már szabadkéménnyel történik, az itteni elterjedése dunántúli viszonylatban is igen korai. A 18. századi paraszti inventáriumok szerint megtaláljuk Bolyban, Siklóson, Nagyharsányban. A Széchényi-leírás szerint 1785-86-ban alkalmazzák Drávaszabolcson, Egyházasharasztiban, Ivánbattyánban, Mattyon, Szaván, Siklósnagyfaluban, Kistapolcán és Laskón. Ezek általában téglakémények, csak a kistapolcaiak készültek fából, a nagyharsányi pedig kőből. FüstöskonyháxóX Peterd kivételével a Drávaszögből nincs adatunk, s ezzel a Drávaszög a Dél-Dunántúlon szinte egyedül áll. Ugyanakkor a szlavóniai Verőce rae19. kép. Barokk oromfalú ház Laskón (Lug, Drávaszög) 1853-as évszámmal, Petőfi u. 182. ZENTAI Tünde felvétele, 1988. 20. kép. Sepsei lakóház, Fő u. 13. (Suza, Drávaszög) ZENTAI Tünde felvétele, 1988.