Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

ZENTAI TÜNDE: A drávaszögi és Eszék környéki magyar parasztházak a 18-19. században

21. kép. A laskói Petőfi u. 182. sz. ház klasszicista tornáca, 1988. ZENTAI Tünde felvétele 22. kép. A Petőfi u. 141. sz. ház Laskón (Lug, Drávaszög. Horvátország) 1988-ban. ZENTAI Tünde felvétele gyében HOBLIK Márton szerint 1832-ben „a köznép kürtőletlen konyhában lakik." Az itteni, föltehetőleg később terjedő kémény leginkább favázas. A drávaszögi konyhában a múlt század derekán a 18. századi kamarai tervekről megismert tüzelőberendezéseket találjuk: a nyílt tűz a konyhában, a szobai tüzelő előtti keskeny oldalpadkán ég, a konyha közepén alacsony, téglából vagy vályogból boltozott, szögletes kemence áll, aminek a teteje nyári főzőhely. Létezik a középkorból ismert kinyúló testű konyhai kemence is. Szlavóniában tudomásunk szerint nincs konyhai kemence, és még a 20. század elején is előfordul az alacsony középpadkás nyílt tűzhely. Alaprajz Az alaprajz a 18-19. században mind a Drávaszögben, mind Szlavóniában soros elrendezésű. Az inventáriumok és a régi épületek tanúsága szerint a Drávaszögben általános a szoba-konyha-kamra vagy szoba-konyhaszoba-kamra beosztás. A két szoba használatára gazdag paraszti szinten már a 18. századból vannak adataink. 23. kép. A laskói Petőfi u. 182. sz. ház udvari ablaka 1988-ban. ZENTAI Tünde felvétele