Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

HÁLA JÓZSEF: A barlangok mint "gazdasági épületek" (Barlangi állattartásra vonatkozó 17-20. századi adatok a Kárpát-medencéből)

4. kép. A Kéményseprő-barlang juhok részére elrekesztett bejárata (GUNDA Béla 1962.449.) 5. kép. Egy pásztor kecskéket hajt ki a Balika vára nevü barlangból (JASCHKE F. litográfiája, 1821. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok. Budapest; National Kleidcrtracht und Ansicht. Wien) 6. kép. A Meziádi-barlang bejárata (K. G. 1904. 143.) egész évben ott tartózkodtak. A barlang száját mozgatható léckerítéssel zárták el, s az állatokat a bejáratnál fejték. A barlangot régen magas kerítéssel is körülvették, így védték állataikat a farkasoktól.

55 A Túri-hasadékban van egy másik barlang is (Poge re-barlang), amelyben,,. . . a juhnyájak a vihar és meleg ellen alkalmas menhelyet találnak."

5

'

1 A Bihar-hegység több barlangjában is tartottak állatokat. A fonácai Pestera Bulzuluiról írta A. Adolf SCHMIDL: „Előbb egy terjedelmes csarnokba jutunk, a tulajdonképpeni barlangbejárat előterébe, amelyet általában összehordott rozséból kialakított könnyű kerítés zár el (csak 1860-ban nem találtam ezt ott), hogy a juhokat távol tartsa a barlang belsejétől. Ugyanis a déli forróság, vagy zivatar idején a nyájat a legközelebbi legelőről ide hajtják."'

17 Rossz idő esetén a Meziádi-barlang (6. kép) előcsarnokába is hajtottak állatokat: „A betorkolláson belül a pásztorok keresztben egy kőgátat hordtak össze, azzal a céllal, hogy a jószág ne menjen beljebb a barlangba, amikor nyájukkal a zivatar elől menedéket keresnek ott."

5H Erre a célra még az 1930-as években is használták a barlangot.

54 Az A. Adolf SCHMINDL által közölt kép alapján feltételezhető, hogy a Vaskoh határában lévő Cumpáneasca nevű barlangban is tartottak állatokat (7. kép). Felvidék A Felkai-völgy barlangszerű képződményt alkotó nagy kőfalai alá gyakran behúzódtak a pásztorok: