Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

HÁLA JÓZSEF: A barlangok mint "gazdasági épületek" (Barlangi állattartásra vonatkozó 17-20. századi adatok a Kárpát-medencéből)

egy század eleji levelezőlap, amely egy, a barlang előtt legelő juhnyájat és pásztorokat ábrázol (1. kép). TÉGLÁS Gábornak, a kiváló barlangkutatónak és régésznek köszönhetjük a legtöbb adatot az Erdélyi-érchegységben tevékenykedő román pásztorok barlangi állattartásáról is: „Az idelátogató pásztorok tűzhelymaradványai s vastag televényréteg képezik alapját." (a Godinesdi-völgy egyik barlangja);

24 „A dús televényréteggel vegyülő alapzatban mostkori pásztortűzhelyen konyhahulladékain kívül egyebet nem találtam.", a denevérek „guanója a bejáró marhák trágyájával együtt vastag humuszt képez, de úgy ebben, mint a barlangi agyagban csupán recens állatok csontjait, a pásztorfiúk konyhahulladékait, eredményezte ásatásunk." (Kamarzinesd. Pestera Zmeului — Sárkány-barlang);

1

'

0 a barlang „Alapja befelé kissé emelkedik, kőomladvány, zúzalék és az időnként fellátogató pásztorok tűzhelymaradványaiból, kecskék után támadó televényrétegből áll. . ." (Krecsunesd, Zidu cel din sus — Felső elfalazott barlang)?

1 „Gaunosa (Trágyás) népies neve az előcsarnokba bejáró marhákra vonatkozik." (Ormingya);

32 „Ide járul a marhacsordák után felhalmozódó trágyatömeg, mely elázott állapotában igazán kellemetlenné teszi itt a járást." (egy barlang Kisrápolt határában);

33 a Kőalja nevű „sziklasor"-ban „. . . régebben pásztortanyául használt apró barlang"-ok voltak (Algyógy);

34 a Glodi-szoros egyik barlangja „Állandó pásztortanya s a szalmaágy s tüzifakészlet ottjártamkor is mutatá ebbeli szerepét.";

35 az előző közelében lévő Pestera eu Zid nevű barlangban a kutató pásztorok tűzhelymaradványait és edénytöredékeit találta;

36 „Ivezetes torkolatán belépve sziklatuskókat látunk a juh és kecsketanyára utaló üregben.", „. . . 20 méternyi üregesedését vihar elől búvóhelynek használják a pásztorfiúk." (Krecsunesd, Groapa Lupului = Farkas-verem).

37 A krecsunesdi Balogu-barlang pásztorok pihenőhelye volt (2. kép).

38 Ugyancsak az Erdélyi-érchegység pásztorainak barlangi állattartására vonatkoznak az alábbi adatok: rossz időben marhák és juhnyájak menedéke." (Intregáld, Gaura Víntului = Szél-lyuka);

w „A pásztorok által viharok alkalmával menedéknek használt barlang. . ." (Ompolygyepü, §urä de Piatrá = Kő-csűr)

40 (3. kép); „Tágas előcsarnokában a pásztorok juhnyájakat őriznek. . ." (Remete, Csató-barlang);

4[ „E barlangot a pásztorok szokták nyájaikkal éji tanya, vagy vihar elleni menhelyül használni. . ." (Nyírmező, Malomkőlyuka);

42 régen a nép húzódott belé, most a juhászok hálnak benne." (Torockó, Kő-lyuk).

4

* Rendszeresen használt állattartó hely volt a Tordaihasadék több barlangja. A Por-lik ilyen célú használatáról már egy 1795-ben írt határjárási okmány is tudósít: „. . . a mészkőiek a kecskecsordákat ott legeltetik, sőt hálatják is a barlangban.", s erre a célra használták a 19. században is: „A barlangban parti fecskék cs galambok laknak, de a kecskepásztorok is ide szokták éjjelre terelni a nyájaikat, mint azt a talajt több öl vastagságban elfedő kecske-guano mutatja."

44 A Por-likban az 1930as években is juhokat és kecskéket tartottak, ezért Kecskés-barlangnak is nevezték

4

"

1 és még az 1940-es években is éjjeli pihenőhelye volt a mészkői molnárok és parasztok juhainak és kecskéinek.

46 A Rejtett-barlangnak volt egy része, amelyet „. . .a pásztorok bárányok részére ágakkal el szoktak rekeszteni."

47 A Binder-barlang (más néven: Pestera din mijlocul Cheii, vagyis Középbarlang) „Felülete. . . juhtrágyából alakult porganéval 3. kép. Az ompolygyepüi $urä de Piatrá alaprajza (FERENCZI István 1921. 24.) fedett" volt

48 és a Molnárok-barlangjának „. . . nyílását el szokták keríteni a középpeterdiek s éjszakára bezárják ide juhaikat."

4<) Az 1940-es években a Kéményseprőbarlang bejárata egy kb. 1,5 m magas sövénykerítéssel volt elrekesztve (4. kép), ahová a magyarpeterdi gazdák hajtották éjszakára a juhaikat, alomnak falevelet használtak.

50 A Tordai-hasadékban és környékén elsősorban a felsőpeterdi, középpeterdi és magyarpeterdi gazdák, valamint a Hesdát-patak vízimolnárainak juhai és kecskéi legeltek, amelyek a hasadék barlangjaiban éjszakáztak.

51 GUNDA Béla írta az 1940-es években a Tordaihasadékban tett gyűjtőútjáról: „A Tordai-hasadék jóformán minden barlangjában juh- és kecsketrágyát találtam, -jeléül annak, hogy a barlangok az állatok rendszeres tartózkodási helyei. A barlangokban az állatok rendszerint a fejési idényig tartózkodtak, amikor azután közös nyájba verve a legelőre hajtották őket. . . A barlangok használatához az egyes gazdáknak még 1945— 1948-ban is hagyományos joguk volt. A barlang nagyságának és a juhok számának megfelelően egy-egy barlangban egy vagy több gazda teleltette a juhait."

52 Szemléletesen ábrázolja a barlangi állattartást JASCHKE Ferenc 1821-ben készített színes litográfiája,

53 amelyen az osztrák származású művész azt a jelenetet örökítette meg, amint egy pásztor a kecskéit tereli ki a Balika vára (Tordai-hasadék) nevű barlangból (5. kép). ORBÁN Balázs írta, hogy a Tordai-hasadék közelében lévő Túri-hasadékban található Malom-barlangot juhnyájak ingyenpajtájául hasznosítják. Ott annak hűs árnyában komoly képpel bámulnak le a kérődző juhok, mintha ők is élvezni tudnák a környezet nagyszerűségét. . .".

54 GUNDA Béla az 1940-es években többször felkereste a Malom-barlangot és azokban mindig talált juhokat, a közeli malom tulajdonosának állatai