Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
HÁLA JÓZSEF: A barlangok mint "gazdasági épületek" (Barlangi állattartásra vonatkozó 17-20. századi adatok a Kárpát-medencéből)
Állattartásra alkalmas és alkalmatlan barlangok Nem minden barlang volt alkalmas állattartásra, csak azok, amelyek megfelelő méretűek és könnyen megközelíthetőek voltak. Gyakran a képzeletbeli, természetfeletti lényektől való félelem tartotta vissza a pásztorokat a barlangoktól. Például: „Épen ez a hozzáférhetetlenség teszi a barlangot a falusiak előtt rejtélyessé, s a hihetőleg itt tanyázó baglyok, denevérek éjjeli sivítozása szolgált az ördögmesék alapjául. A rossz szellemek éjjeli gyűlhelyét látja ugyanis a barlangban a néphit. Éjfélenkint ördögök zsivalyát, kurjongatásait hallják a pásztorok s a világért sem mernének közelében tartózkodni." (Ormingya, Erdélyi-érchegység, Pestera Zmeului = Sárkány-barlang); „A falusi nép titkos szellemek tanyájának nézi a barlangot. . . Pásztorok nem járnak bele, s az állatok veszélyes meredeksége miatt messze elkerülik." (Csigmó, Erdélyi-érchegység, Besericu{a = Templomocska); „Egyéb jelentősége a barlangnak nincs is, ásatásom még a szokásos pásztortűzhelyeket sem mutatta ki s oly kevés vonzerőt gyakorolván meredeksége miatt a népre, hogy még engem is kelletlenül vezettek oda fel s útközben mindenképpen visszatérésre buzdítottak." (Balsa, Erdélyi-érchegység, Pestera); 19 „Még csak annyit, hogy a nagy sötétség még a pásztorokat is visszariasztja a barlang látogatásától, és különösen a vízcseppek potyogása kísérteties képeket ébreszt bennük, még ha többen hatolnak is be. Egy fiatal pásztorsuhancz velünk merészkedett először be, de fölizgatott képzelete annyira fogva volt a borzalmas meséktől, hogy egy világért el nem maradt volna gyertyánktól, egyedül be nem lehetett tuszkolni sehova." (Bedellő, Erdélyiérchehegység). 21 ' Előfordult, hogy egymáshoz közel lévő barlangokról is többféleképpen vélekedtek a pásztorok, amint ezt az alábbi példák is mutatják. Nándor (Dévától délre, Polyána-Ruszka-havas) határában van a DeáhT Pesterii (Barlangok-hegye), amelyben több barlang található. Ezek közül némelyiket hasznosították a pásztorok, de voltak olyanok is, amelyeket messze elkerültek. Az egyik barlangban télen-nyáron 8-9 C° volt a hőmérséklet, „E körülményt azután a falu pásztorai, meg a kecskék fel is használják, és nyáron a nagy meleg elől ide menekülnek, télen pedig a zord szelek haragját kerülik ki benne." 21 A falu román népe „. . . a két utóbbi barlangban a »dracu«-t (ördögét) hiszi lakni; mely gonosz szellem szerintök onnan az oda közeledő emberek fejére; a sok rosszat dobja. . . Ugy féli a nép e barlangokat még ma is, hogy nem menekülnének azokba pásztorgyerekek eső vagy nagyobb zivatarok elől, miért is talajukon pásztor tüzeknek semmi nyoma." 22 Háziállatok barlangokban különleges esetekben Háborús időkben az ellenség elől gyakran bújt meg a nép barlangokban. Ilyenkor előfordult, hogy a menekülő emberek állataikat is magukkal vitték. ORBÁN 1. kép. A Bóli-barlang (Levelezőlap az 1910-es évekből. Zempléni Múzeum, Szerencs)
