Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

HÁLA JÓZSEF: A barlangok mint "gazdasági épületek" (Barlangi állattartásra vonatkozó 17-20. századi adatok a Kárpát-medencéből)

2. kép. Pihenő román pásztorok a krecsunesdi Balogu-barlangban (TÉGLÁS Gábor 1890. 38.) Balázs írta a Homoródalmás határában lévő Almásibarlangról (Székelyföld, Vargyas-patak völgye), hogy a hagyomány szerint a tatárjárás idején e barlangban húzódott meg a falu népe. Ezzel szemben található a KisLócsűr nevű barlang, amelynek elnevezését a következőképpen valószínűsítette: „Lócsűrnek talán azért nevezik, hogy az ide menekültek lovassága itten tanyázhatott, vagy talán magokkal hozott lovaik és barmaiknak istálójául szolgált, hová - bemenete csaknem a meder színvonalán esvén - könnyen felvezethetők voltak."

23 A ruttkai Dupna-barlangban (Kis-Fátra) található egyik sajátos alakú cseppkőképződmény kialakulását a következőképpen magyarázta a nép: „Háború idején egy asszony künn őrizte tehenét a mezőn. Mikor rá esteledett, nem mert bemenni a faluba, mert félt az ellenségtől. Bement hát egy barlangba, lefeküldt és elaludt. Véletlenül csepegés alá került, mely őt tehenével együtt végig becsepegte s kővé változtatta. Most már belőlük csepeg a víz s őrizkednek az emberek alájok állani."

24 A török korban, háborúk idején a szilvásváradiak (Bükk hegység) is a környékbeli barlangokba terelték az állataikat és azokban bújtak meg maguk is.

23 Előfordult, hogy lopott állatokat rejtettek el a barlangban. Erről szóló történetet őrzött meg SIEGMETH Károly a Falucskai-barlangról (Szilicei-fennsík, Áji-völgy): „. . . megtörtént, egyszer egy juhász a juhoknak darabonként ellopásába beleunván, egyszerre egész nyájat lopott s azt a barlangba terelte. A barlang azután pár napig soha nem látott vígságnak volt tanuja. Ott lakmározott az egész falucskai kupaktanács, ott sütötték s ették a birkákat s fogyasztották hozzá a megfelelő mennyiségű pálinkát, mit a zsidó a bőrökért szolgáltatott; míg végre a hatóság, neszét véve a dolognak, közbelépett."

26 Barlangi állattartásra vonatkozó adatok Erdély A kárpát-medencei barlangi állattartásra vonatkozó legtöbb adatot Erdélyből ismerjük. A Nándor (Dévától délre, Polyána-Ruszka-havas) határában lévő egyik barlang hasznosításáról a fentiekben már idéztem TÉGLÁS Gábor adatait. Ugyanő írta a stájerlakaninai (Krassói-hegység) barlangról: „. . . az itt tanyázó pásztorok túzmaradványai és konyhahulladékai ismerhetők fel. Denevérek épen a pásztortüzek miatt nem lakják."

27 A Petrosz (Déli-Kárpátok, Kudzsiri-havasok) közelében található barlangot „. . . záporok idején menedékül" használta a „pásztornép".

28 Feltehetően a petrozsényi (Zsil-völgy) híres Bólibarlangbun is tartottak állatokat. Ezt látszik bizonyítani