Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

BAKÓ FERENC: Tállya mezőváros uradalmi pincéi

Bm. Arn Cm D'm 24. kép. A + B + C + D metszetek a Salamon pincében 25. kép. Rózsa u. 14. sz. Szirmay (László) kúria utcai homlokzata zal. A plébánia már 1332 és 1337 között megvolt, maga a templom becslés szerint a 15. századból való,

52 a Tállya név első írásos említése pedig azonos az egyházéval. Mindezek alapján feltételezhető ennek a két pincecsoportnak 14-15. századi keletkezése. A kormeghatározást bizonyos mértékben elősegíti a pincék alaprajzi formája. Az egyetlen hosszú, keskeny ág régebbi lehet, mint a több ágú, 2-3 szintes alaprajzi forma, bár gyakran ezekben is felismerhető a kezdeti fázis egyetlen ágas típusa. A sokszor - majdnem mindésen belül elfoglalt topográfiai helyzete néhány esetben elfogadható következtetésre ad okot. A templom körül csoportosuló és a Rákóczi utca nyugati során húzódó pincék az egyházi és világi hatalom közelében, oltalma alatt valószínűsíti azt, hogy ezek egykorúak az egyház26. kép. A Szirmay-kúria oromzatának családi címere 1769-es évszámmal 27. kép. A Szirmay-Máriássy ház udvarának egyik vasrácsos ablaka, Rózsa u. 20.