Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
PÁLL ISTVÁN: Építési szerződések, építőmesterek a 18-19. századi Szabolcs és Szatmár megyékben
Páll István ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉSEK, ÉPÍTŐMESTEREK A 18-19. SZÁZADI SZABOLCS ÉS SZATMÁR MEGYÉKBEN A szakirodalom a lakó- és gazdasági épületek bemutatásakor legnagyobbrészt csak érintőleg foglalkozik az azokat létrehozó szakemberekkel (vagy éppen falusi ezermesterekkel), a nekik írásbeli szerződés vagy szóbeli megállapodás alapján járó pénzbeli vagy természetbeli juttatásokkal. Levéltári kutatásaim során sok olyan szerződéssel, elszámolással találkoztam, amelyek több vagy kevesebb pontossággal rögzítik az épületek megalkotóinak járandóságát, ugyanakkor felsorolják kötelmeiket is. Az építőanyagok szállításának, előállításának szakirodalma az előbbinél gazdagabb; ennek ellenére nem tűnik haszontalannak a szűkebb régió építőanyag-forgalmának (illetve egy részének) bemutatása, hiszen Szabolcs megye alföldi részein igen szűkösen állt rendelkezésre az épületek készítéséhez elengedhetetlen építőanyag (fenyőfa, kő, mész stb.). Dolgozatomban az egykori Szabolcs és Szatmár megyékben a 18-19. században keletkezett szerződésekből és gazdasági feljegyzésekből válogattam. Célom az volt, hogy olyan iratokat emeljek ki, amelyek az általam fontosnak ítélt témákat (építőanyagszállítás, építőanyagkészítés, építési szerződések) megfelelő módon reprezentálhatják. Utolsó, nagyobb fejezetben kívánok foglalkozni magukkal az építőmesterekkel (elsősorban afaragórnolnárokkal), akik vidékünk építkezésében - különösen az uradalmak és a közösségek épületeinél - igen jelentős szerepet játszottak. Építőanyagszállítás Az egykori népi építészetben (különösen a szerényebb anyagi körülmények között élők épületeinek készítésekor) legtöbb esetben a helyben található építőanyagokat igyekeztek felhasználni, hiszen ezzel jelentősen csökkenteni lehetett a bekerülési költségeket. Természetes, hogy az Alföld azon területein, ahol nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű fa vagy tetőfedő anyag, azt mindenképpen más területekről kellett beszerezni. A vasútvonalak kiépülése előtt ez vagy tengelyen, vagy vízi szállítással volt leginkább megoldható. Területünk legfontosabb víziútja a Tisza volt, amely Bereg és Máramaros hegyei ekkor még szinte érintetlen erdőségeinek fáit továbbította szálfaként vagy éppen feldolgozott építőanyag formájában az Alföld belseje felé. Az úrbéri összeírásokhoz csatolt kiegészítő feljegyzésekben területünk igen sok településéről írják, hogy az ott lakók építőanyagok szállításával (vízi- és szekerekkel történő fuvarozás) keresik meg a kenyerüket.' A 18-19. századi szakírók (itt elsősorban SZIRMAY Antal és FÉNYES Elek munkáira gondolok) 2 hasonló adatokat közlő felsorolása azt bizonyítja, hogy a gyakorlat még a 19. század közepén is töretlen volt. A Felső-Tisza vidékéről az Alföld belsejébe történő építőfa-szállítás jellegzetes példája a következő, 1776os keltezésű szerződés (,A Gerendák leszállítások felől való Contractus"), melyben nyolc (tisza)bezdédi jobbágy kötelezi magát az alább írt mennyiségű építőanyag vízi szállítására: 3 ,j\lább meg írtak adjuk tudtára akiknek illik, hogy mi Nzetes Pétzely Ferentz Urunkkal meg egyeztünk illy conditioval a' Gerendáknak a Tiszán való le szállításában. 1" Tartozunk 9 Rflor. a' fát le vinni Szólnakig és ha Szólnakon innen egy Napi járó földel el adhatja az az Úr a' fát tartozik a' 9 Rhenest minekünk meg fizetni; ha pedig Szólnakon is el nem adhatná, ugyan a fenti specificált bérért mi tartozunk epen Czibak Házához le szállítani. 2° Ha ugyan tsak ott is el nem adhatja szegődött bérért tartozunk minden perpatvar nélkül alább szállítani, mind addig, míg el nem adhatjuk. 3" Ha az Úrnak vagy gondatlanságunk, vagy Korhelységünk miatt kárt okoznánk, tartozunk satisfaciálni. Ha pedig meg bizonyíthatjuk bizonyos és hiteles Magistratualis Tisztek vagy Bírák által, hogy nem magunk vigyázatlansága, hanem elkerülhetetlen szerentsétlenség által érkezik a kár, így nem tartozunk viszsza fordítani. Amelly dolognak állandóságára adjuk ezen tulajdon kezünk x vonásával meg erőssitett Contractualis Levelünket Bezdédl779 28 Mart. Néma Ferentz keze x vonása Mészáros Mihály k x vonása Rátz István k x vonása Varga Ferentz x vonása Imre János x vonása Jana János x vonása Egri András x vonása Magam Jobbágya Mészáros András Coram me Johanne Körösy Sehol Bezdéd Rector Coram me Ladislao Somlyá(?) Compossess Bezdéd NB Aki a szegődséget még ithon meg másolja. . . büntetése 1 Rfor, az útban való meg másolásnak büntetése 1 Körmötzi arany. "
