Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

MIKLÓS ZSUZSA-SABJÁN TIBOR: Késő középkori szemeskályha Galgahévíz-Szentandrás-parton

3. kép. A kályhaszemek közé illeszthető tapasztástöredék. KÁDAS Tibor felvétele voltak ezeknek a tálféléknek a bordás lenyomatai. A sárdarab a két szem szélénél helyezkedett el, éléről sajnos letört a domborodó fuga. A hozzáillesztett kályhaszemek segítségével megállapítottuk, hogy egy egyenes falszakaszban foglalt helyet. Egy másik - fugával egybemaradt - tapasztásdarab egy „A" típusú tál és egy fülkés csempe között helyezkedett el(V. tábla 2., XV. tábla 2.). A két különböző fajta csempe szöget alkotva kapcsolódott egymáshoz, ami arra utal, hogy a kályha hengeres részéből származott. Ugyancsak a hengeres részben helyezkedett el az a kisebb tapasztástöredék, amely egy „B" és egy „A" típusú csempét kapcsolt össze (V. tábla 3.). A tálak széléhez illeszkedő töredékről letört a fuga. A lenyomataik alapján azonosítható szemek tört alakban kapcsolódtak egymáshoz. Két „A" típusú kályhaszem közé tudtuk beilleszteni azt a nagyobb sártöredéket, amely a kályha hengeres részében volt (XV. tábla 4.). A pelyvás, törekes sárból készült tapasztás vörösre égett, oldalain a kályhaszemek íves lenyomata nagyobb felületen is tisztán megmaradt. Csempékkel kombinált anastylosisza tört helyzetű beépítést bizonyított (3. kép). „T" alakú fugák (IV. tábla 2., XIII. tábla 18-20.) Az egyes fugák találkozásánál „T" alakú részletek keletkeznek. Ezeknek több töredékét is megtaláltuk a leletanyagban. Anyaguk, színük, keresztmetszetük megegyezik az egyenes fugákéval. Hátoldalukon három csempe élének lenyomata látható. Ezek vizsgálata megerősíti az egyenes fugák elemzésekor megfigyelt építési sajátosságokat. A töredékekből megállapíthattuk, hogy a fugák nem sarkosan találkoztak, hanem ívesen csatlakoztak egymáshoz. Ez azt is jelenti, hogy a szemek sarkait is sárral kenték ki, ezáltal a tálak szájának íves, kissé gömbölyű külsőt kölcsönöztek. A „T" alakű részletek egyértelműen bizonyítják azt a más forrásokból is megerősített tényt, hogy a kályhaszemeket kötésben helyezték el a kályha építésekor. A leletanyagban mintegy 9 darab „T" alakú fuga volt. Méreteik az egyenes fugákhoz hasonlóan alakultak. Tál alakú csempék közötti tapasztások (V., XV. tábla 1-4.) A töredékek között több olyan, csempék közötti sártapasztást is találtunk, melyek oldalain megmaradtak a kályhaszemek lenyomatai. Ezek segítségével azonosítani tudtuk az egymás melletti csempéket és meghatározhattuk az egymáshoz viszonyított pozíciójukat is. Az első töredék (V. tábla 1., XV. tábla 1.) két „B" típusú tál között helyezkedett el. Oldalain jól kivehetők A kályhaváll darabjai (VI. tábla 1-2., XV. tábla 6.) Kályhaváll töredékeiként határoztuk meg azokat a lapos tapasztásdarabokat, melyek egyszerű íves széllel és kézzel elsimított felülettel rendelkeztek. Két nagyobb