Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

NOVÁK LÁSZLÓ: A nagykőrösi ház a 17-19. században

alkalmazását a hatóság szorgalmazta elsődlegesen. Egy 1822-ből származó vármegyei kurrens utasította az elöljáróságokat, „hogy Lakó szobáikra üveg ablakokat készíttessenek és annálfogva a' meg romlott levegő megfrissítésére azon ablakot gyakrabban nyitogassák, Tizedenként közhírül tétetni rendeltetett."

3

" Fal, födém, tetőszerkezet Az építkezés legarchaikusabb hagyományait a földházak vagy putrik őrzik, valamint a 19. század közepén is még fellelhető sövényfalú épületek. Mellettük a darázskő alapzatú, vert falú, de az elterjedtebb sár falú és vályogtéglával vegyes falú épületek jelzik a korszerűsödést. A tisztán tégla épületek ritkának számítottak, csupán a 19. század végétől terjedtek el, az építési rendszabályoknak köszönhetően. Elsődlegesen a szintes, emeletes házak építése követelte meg felhasználását. Az építkezés archaikus módját képviselik a földházak y agy putrik. Nagykőrösön, a 18-19. századi adatok tanúsága szerint a város belső területén állandó lakásul szolgáltak, a határban inkább csak ideiglenes építmények találhatók meg, így a mezei kerteken, tanyákon, téglaégető helyeken stb. Közös jellemzőjük, hogy a lakóteret a földbe süllyesztették, s reá tetőzetet emeltek. Természetesen, közöttük is találhatóak egyszerűbbek, de "rangosabb", több helyiségből álló, tartósabb építmények is. Amikor Nagykőröst 1766-ban a földesurak ténylegesen is birtokba kívánták venni - s ezért "ex usu" proportionális pert indítottak, tisztázandó az egyes földesúri famíliák illetőségét, illetve birtokát -, írták össze a határbeli, Feketén lévő mezeikerteket.

31 E lajstrom nemcsak az üzemszervezeti viszonyokra, de az építkezés állapotára is fontos adatokat szolgáltat. Összesen hatvanegy mezeikertet írtak össze, felsorolva a rajtuk lévő építményeket is. Közöttük vannak a rangosabbak is, de többségük egyszerűbb létesítmény, általában a gazdasági építmények túlsúlya a jellemző.

32 A lakás céljára épített kunyhókat földbe süllyesztették, és "fennállóra" csinálták. Földdel borították, bogárhátú, vagy kúpos, nyeregformájú és szerkezetű, olyan nagy, hogy benne tüzelni lehessen. A hatóság tiltotta az istállókban való tűzgyújtást, s megkövetelte, hogy tüzelés céljára külön kunyhót építsenek.

33 A mezeikert-tanyákon a fontos gazdasági épületek mellett hajlék céljára az esetek többségében az a kunyhó szolgált, amelyben a cseléd meghúzhatta magát. Dora Tóth János is ilyen határbeli üzemközpontot említ 1809. február 23-án tett végrendeletében: „Egy tanya kert a' feketén mint egy 15 Zsák alá való, Istállóval Juh színnel és Gunyhóval úgy szinte Szénás Kerttel együtt".

34 A kunyhók mellett földházak jelzik, hogy a tanyán a lakásfunkció hangsúlyozottabbá vált. A már említett 1766. évi összeírásban is több földház szerepel. A tekintélyes közbirtokos, „Gombay András Uram Kertyén vagyon Föld ház" - jegyezték fel.

35 A földház vagy putri tartósabb építmény volt, használták állandó lakásként Nagykőrös belső területén is. A proporcionális per idején, az 1760-ban készült összeírás számos putriról tesz tanúbizonyságot. Az említett összeírás egy rendkívül ritka építményről 1. kép. 15. századi oszlop-karóvázas, sárfalú, szelemen ágasos, külső konyhai kemencés lakóház Szentkirályon (PÁLÓCZI HORVÁTH András után).